Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

véres fájdalmak között született új Magyarországba". Helyesli, hogy amíg a népbíróságok meg nem kezdik működésüket, a rendőrség a rombolások okozói­val hozatja helyre a rombolásokat. Ezek mentését a párt nem tűri el és ezért az aznapi tárgysorozat tárgyalásától távolmarad. 27 Felemelte a politikai rendőrség is szavát és átiratát a bizottság előtt az elnök ismertette — erre visszatérünk — majd a tagoké volt a szó. A korábbi támadók védekezésbe szorultak. Dr. Tóth a rendőrségi átirat szavaiban kapasz­kodott és korábbi felszólalását elvi jelentőségűnek nyilvánította. Makray prépost hasonlóan igyekezett korábbi fellépését magyarázni. A kivezető utat a legrutinosabb politikus, Dulin Jenő találta meg: Be­jelentette, meggyőződött, hogy a rendőrség a kérdéses személyeket közrend szempontjából veszélyesként vette őrizetbe. Minden személy ügyét haladéktala­nul kivizsgálják, egyeseket — ha erre ok van — a népügyészségnek adnak át, másokat internálnak, míg többeket szabadon engednek. A bizottság túljutott egy fordulóponton; mindezeket tudomásul vette azzal, hogy az eljárás törvényes alapon folyik. Dániel Béla, a politikai rendőrség vezetője, visszaemlékezésében erről a következőket írja: Még a nyilas éra alatt az ellenállási mozgalom vezetői, első­sorban ő és Senye Sándor névjegyzéket állítottak össze azokról a személyekről, akik exponálták magukat a náci kormány rendelkezéseinek végrehajtásával. Később ezt a névjegyzéket egy Bergmann-csőben rejtették el. Amikor a politi­kai rendőrség megszervezése befejeződött, ennek a névjegyzéknek alapján esz­közölték az őrizetbevételeket. Amikor a nemzeti bizottságban ezért támadták, arra hivatkozott, hogy ez a tevékenysége nem tartozik a bizottság ellenőrzése alá. „A behívások a város köznyugalmának érdekében történtek annál is inkább, mivel az utóbbi időben a reakciós szellem ismét felütötte fejét. Plakátokat le­tépik, az utcákon nyilaskeresztekkel rajzolják tele a házakat, suttogó propa­ganda folyik széltében, hosszában, hazánkat jelen súlyos helyzetbe belerántó Németország mellett. Indokolt, vagy nem indokolt feljelentések és a rendelke­zésünkre álló nyomozási adatok alapján tehát szükséges volt a gyors intézkedés. A megyében levő megszámlálhatatlan volksbundos tömegek akadályozzák a földbirtokreform végrehajtását. Magyarokat tettleg is bántalmaztak. Vissza­szökött SS katonák, nyilaspárti tagok, a régi rendszer exponált egyénei, részben szabotálják, részben ellenpropagandát fejtenek ki a demokratikus újjáépítés ellen. Ezeknek kivizsgálása, illetve behívása a Magyar Nemzeti Kormány és kivétel nélkül az összes demokratikus pártok, valamint a fegyverszüneti szerző­dés értelmében történtek." Dulin Jenő valóban meglátogatta — írja le —, éppen egy tanúkihallgatás alkalmával. Megelégedését fejezte ki az eljárás tisztasága felett. Dániel véleménye is az volt, hogy Dulinnak e bejelentése lényegesen be­folyásolta a bizottság állásfoglalását, mert végeredményben egyetértett és helye­selte a rendőrségi eljárást. 28 Az egy percig sem volt vitás, hogy a nemzeti bizottság polgári beállított­ságú tagjai kényszerből vették tudomásul a rendőrségi intézkedést, azonban éppen a bizottság sajátos összetétele, sajátos rendeltetése miatt aligha tehettek egyebet. Azzal viszont, hogy a politikai rendőrség tevékenységét a bizottság tudomásul venni kényszerült, a tisztulási folyamat meggyorsult, siettette az igazoló bizottságok tevékenységének megindítását, megteremtette a népügyész­ség és népbíróság munkájának alapját is. Részletesen foglalkozott a vármegyei nemzeti bizottság a közrend és közbiztonság általános megszervezésével. Szekszárdon három egymástól függet­212

Next

/
Thumbnails
Contents