Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

K. Balog János: Tolna megye felszabadítása • 5

munkást is biztosítani kell az üzem munkásai közül. Közölték azt is, hogy nekünk, szakszervezeti vezetőknek kell biztosítanunk, hogy az üzem leszerelését a munkások végezzék el, míg a szükséges járművet a hadsereg biztosítja. Olyan légkört kell teremtenünk, hogy a szakmunkások a gépi felszerelésekkel együtt minden vonakodás nélkül nyugatra menjenek. Közöltem velük, hogy az üzemben nem lesz olyan ember, aki ilyenre vállalkozna. Ezt követően hivatott az üzem katonai parancsnoka, Makár főhadnagy is, de neki is hasonlóan nyilatkoztam. Még a szovjet csapatok megérkezése előtt megtudtuk, hogy a tőkések sem akarják az üzemet leszerelni. Ellenállásunk meghiúsította a Bonyhádi Cipőgyár leszerelését. A főhadnagy, az alhadnagy és a gépírónőjük viszont elment nyugatra ... " " Az üzemek leszereléséről szóló parancsot szabotálták a Tolnai Selyemgyár dolgozói is. 1944. november 29-én a német megszállók teherautói álltak meg a gyár udvarán azzal a paranccsal, hogy a gyár legfontosabb felszereléseit szállítsák nyugatra. Amikor a német autók küldetése az üzem dolgozói előtt ismertté lett, néhány munkás megkezdte az üzemképes orsók leszerelését. Az alkatrészeket a pincében rejtették el. Ezzel egyidejűleg a német teherautókra olyan ládákat raktak, amelyek tele voltak használhatatlan orsókkal, gépalkatrészekkel. De, hogy ki ne derüljön a szabotázs, a ládák tetejére néhány jó orsó is került. Más gépalkatrészekkel is hasonlóan cselekedtek. így sikerült megmenteni — egykori források tanúsága szerint — a Tolna Selyemgyár felszerelésének jelentős hányadát a németektől.

12 Adatok vannak arra vonatkozóan is, hogy a nagymányoki bányát a visszavonuló seregek fel akarták robbantani, de a bányászok megakadályozták a pusztítást.

13 A munkások akadályozták meg azt is, hogy a máza-szászvári villamos üzemet — a villamos erőművet — felrobbantsák.

u Ugyancsak sikerült a már aláaknázott medinai Sió-hidat is megmenteni a pusztulástól.

10 Természetesen nem lehetett mindenütt megakadályozni a vert fasiszta seregek pusztítását. A visszavonulók hidakat, utakat, vasutakat, pályaudvarokat, épületeket robbantottak fel, tettek használhatatlanná. A Tolna megyei német ajkúak antifasiszta mozgalma Mint ismeretes, Tolna—Baranya volt a volksbund-mozgalom egyik vidéki központja. Az első vidéki volksbund-szervezet a Tolna megyei Cikó községben alakult meg, amelynek alakuló ülésére az egész országból összecsődítették a volksbund-érzelmű személyek képviselőit, mintegy harmincezer (30 000!) embert. A cikói gyűlés a volksbund vidéki szervezkedésének csak a kezdetét jelentette. Ezt követően sorra alakultak meg a helyi szervezetei. Tolna megyében Bátaszék, Belecska, Keszőhidegkút, Szárazd, Alsónyék, Alsónána, Majos, Kismányok, Mőcsény, Mucsfa stb. követte Cikó példáját.

16 Ezt csupán azért említjük meg, mert ugyanakkor Tolna megyében született meg a német ajkú lakosság körében a „Hűséggel a Hazához!" mozgalom is, amely a hitleri nagynémet eszmével szemben a magyar nemzeti gondolat védelmére szerveződött. A mozgalom ideológiai alapját az a gondolat alkotta, hogy a magyarországi németek hazája Magyarország, amely soha nem lehet része a német birodalomnak. 9