Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

melyet a leendő birodalmi megbízott Ribbentrop külügyminiszter elé terjesztett.

19 Alapelgondolásai igen lényegesek és a külügyi vonal meg is változtatta az eredetileg katonai jellegűnek indult akció arculatát. Veesenmayer kétszeri magyarországi tartózkodása után a következő lényeges következtetéseket vonta le: 1. Az itteni belső politikai állapotok szükségtelenné tesznek egy kizárólagos katonai megszállást és az ezzel együttjáró ellenállás kiváltását. Magyarországon politikai úton is biztosítani lehet a német érdekek totális érvényesítését, ehhez alkalmas személyek akadnak. Szükséges a Kállay-kormány eltávolítása és egy német kívánság szerint összeállított kormány kineveztetese Horthyn keresztül. 2. „Kollaboráns kormány létrehozásával lehetőség nyílik az ország gazdasági erejének teljes igénybevételére, a közlekedés irányításának átvételére és a nyersanyagok teljes igénybevételére.'* 3. „Nem utolsó sorban a magyar emberanyag nyújt lehetőséget segítség és sok irányú tehermentesítés szempontjából. Sajnálatos volna

s ha az angoloknak azt az alapelvét, hogy helyettük mások dolgozzanak, harcoljanak és vérezzenek, nem alkalmaznánk legnagyobb mértékben éppen Magyarországgal szemben. Minden magyar paraszt, munkás, vagy Katona, akinek bevetése bennünket tehermentesít, erősíti a birodalomban a Führer tartalékait. Minden értünk vérző magyar a mi véráldozatu&kat csökkenti, erősíti tartalékainkat a további hadviseléshez, és segít abban, hogy erőinket megőrizzük a háború utáni nagy feladatok megoldására."

20 4. Mindezeknek a céloknak eléréséhez azonnal kell cselekedni, Magyarország „önállóskodását" azzal kell megszüntetni, hogy Horthy bevonásával kell a politikai akciót végrehajtani és a zsidókérdést „megoldani"^ Természetes, hogy Veesenmayer érvelései és egész gondolati felépítése a későbbiek során vezérfonal volt a német vezetés részére. A magyar kormány — beleértve a Horthy körül csoportosult, tényleges hatalmat csak rajta keresztül gyakorló klikket is — 1943—1944. fordulóján egészen más kérdésekkel volt elfoglalva: Külpolitikában a legnagyobb figyelmet a nyugati szövetségesekkel folyó tárgyalásokra fordították. A háború folytatásával kapcsolatban igyekeztek a részt vevő erők számát csökkenteni, illetve az újabb kívánságok elől kitérni. Igen lényeges — egyben a németek előtt érthetően káros következményekkel járó — cél az volt, hogy a keleti fronton levő magyar csapatok a határhoz mennél közelebb kerüljenek és a magyar határ védelmiét magyar csapatok láthassák el. Természetesen mivel minderről a németek tudtak, az akciók igazi céljain átláttak és ez a megszállás sürgősségét előttük még jobban alátámasztotta. A Kállay-kormány belpolitikájának legfőbb, s egyben kétségbeejtő hibája volt, hogy a németekkel szembeni fellazítási politika realizálásához belső erőket nem akart és nem is mozgósított. Ellenkezőleg, 1943. szeptemberében belügyminiszteri rendelet jelent meg a mezőgazdasági munkások katonai megrendszabályozásáról." November 16-án a minisztertanács hozott határozatot a háborúellenes mozgalmakban részt vevő munkásság frontra küldéséről.

2

'' Mindezek a központi intézkedések mellett a háborús rendeletek végrehajtásában a 61