Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében • 373

Tehát a földreform Tolna megyében a népesség 9,8%-át érintette, szám szerint 26 198 főt. A megye területének 35,8%-a került kiosztásra, azaz több mint egyharmadát érintette a földreform. Tolna megyében ez a változás gyökeres fordulatot jelentett a birtokviszonyokban. A nagybirtokokat, hitbizományokat megszüntette. Átlagban a juttatott föld nagysága 6,6 hold volt. A változás következtében a kisbirtok vált általánossá. Az 1945-ös földosztással kapcsolatos viták során általában az a kérdés szokott felmerülni, hogy agrárreform, vagy agrárforradalom volt-e? Magyarországon a földkérdés megoldása a népi demokratikus forradalom keretében történt, olyan történelmi pillanatban, amikor mind a nemzetközi helyzet, mind a politikai erőviszonyok a forradalmi megoldásnak kedveztek. A földreformrendelet egyik célja éppen a földbirtokos osztály felszámolása, a nagybirtok likvidálása volt. Magában a 600,1945. M. E. sz. rendeletben az agrárreform és az agrárforradalom jegyei sajátosan fonódnak össze. Melyek voltak azok a jegyek melyek a reformra mutatnak? Elsősorban az, hogy a földhöz juttatást személyi megváltáshoz kötötte a rendelet, a földbirtokosok részére pedig 1000 hold alatti kisajátítás esetén kimondta a kártérítést. A megváltási összeget azonban úgy állapították meg, hogy jóval alatta maradt a tényleges értéknek. A kártalanítás összege is sokkal kevesebb volt, mint a föld értéke. A kártalanítás tényének kimondása az antifasiszta nemzeti egységfront fenntartása érdekében történt. Ezt azonban az állam, tekintettel a súlyos háborús károkra, nem tudta magára vállalni. Ezért történt a megváltási ár áthárítása az újonnan földhöz juttatottakra. Szintén az antifasiszta egységfrontot szolgálta és a reformra mutat az a rendelkezés, hogy a meghagyásokat igen magasan 100, 200, illetve 300 holdban állapították meg. Ezt azonban, mint láttuk, a végrehajtás során a forradalmi lendület erősen korrigálta. A népi szervek azt az elvet vallották, hogy a föld azé, aki azt megműveli. A gyakorlatban is ezt alkalmazták. A reformra mutat az a tény is, hogy a forradalmi népi szervek fölé hivatali apparátust állítottak fel: a Megyei Földbirtokrendező Tanácsokat. Megfigyelhettük azonban azt is, hogy a végrehajtás során a Községi Földigénylő Bizottságok szava volt a döntő, az ő igazuk érvényesült legtöbbször. Láthattuk, hogy a végrehajtás során általában mindazokat a jegyeket, melyek a reformra mutatnak, átlépték, a megoldás forradalmi volt. A 600,1945. M. E. sz. rendeletet legfőképpen az teszi forradalmivá, hogy a végrehajtást az érdekeltek kezébe juttatta, és olyan feladatokat ruházott rájuk, mely biztosította a nép demokratikus igazságszolgáltatásának érvényesülését. Egy rendelet, intézkedés végső értékét pedig mindig az határozza meg, hogy a gyakorlatban hogyan realizálódik. A gyakorlatban pedig 1945 tavaszán és nyarán Magyarországon agrárforradalom zajlott le. Tanulmányunkban éppen azt próbáltuk nyomon kísérni, hogy a kezdeti hónapokban a nincstelenek hogyan próbáltak a nekik adott szabadsággal élni. A bemutatottak alapján bátran megállapíthatjuk, hogy ezzel a szabadsággal jól tudtak élni. Forradalmi módon, demokratikus szellemben hajtották végre azt az agrárátalakulást, mely gyökeresen megváltoztatta a magyar mezőgazdaság struktúráját. „Demokratikus hagyományokban szegényes történelmünkben érdemes hangsúlyozni, hogy a földreform olyan akció volt, amelynek során egy nagy néposztály cselekvően bebizonyíthatta és be is bizonyította, hogy az ország számára életbe vágó közügyet gyorsan és megfelelően tud megoldani."

0 452