Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében • 373

Az ozorai Községi Földigénylő Bizottság elutasítja a pécsi püspöknek azt a kérelmét, hogy az ozorai katolikus egyház fenntartására 160 hold maradjon meg az egyháznak. Ezt a döntést a Megyei Földbirtokrendező Tanács is megerősíti.

129 A dombóvár-nosztánypusztai földigénylő bizottság elutasítja a pécsi püspök 208 holdas igénylését az Esterházy hitbizományhoz tartozó naki plébánia és iskola fenntartására. Ezt továbbítják a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz és kérik, hogy a Tanács hagyja meg a földet azok kezén, akik azt megérdemlik, minthogy a 600-as rendeletnek is ez a célja. A Megyei Tanács a naki plébániának juttatja a rendeletben előírt földmennyiséget, a többi földet az igénylők között szétosztja.

13

" A dombóvári Községi Földigénylő Bizottság a református egyház 30 holdas igénylését elutasította. Az egyházközösség fellebbezett a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz a következő indoklással: a Szabad Nép közlése szerint a politikai álláspont az, hogy földet kell juttatni mindenkinek, aki arra rászorul, az egyháznak is, ha szegény. A Megyei Földbirtokrendező Tanács megállapítja, hogy a Községi Földigénylő Bizottság helytelenül járt el, amikor a református egyház igénylését elutasította. A végrehajtási utasítás szerint ugyanis az egyházak is juttatásban részesítendők, ha az előírt feltételeknek megfelelnek.

131 A megyei Földbirtokrendező Tanács és a KFB ellentéte Az előzőekben már többször rámutattunk arra, hogy a Megyei Földbirtokrendező Tanács és a Községi Földigénylő Bizottságok között igen gyakran előfordult ellentét. Egymás döntéseit nem fogadták el, ellentétes határozatokat hoztak. A 600 1945. M. E. számú rendelet a földosztás végrehajtásának középfokú szervét a Megyei Földbirtokrendező Tanácsokban határozta meg. „Megyei földbirtokrendező tanács létesítendő minden megye székhelyén; hét tagból áll, melyből egy bírót, egy mérnököt és egy gazdasági szakembert a földművelésügyi miniszter nevez ki, két tagot a megye székhelyén lévő nemzeti bizottság, két tagot pedig a Földmunkás Szakszervezet küld ki."

m Látjuk tehát, hogy ez a szerv már hivatal volt, nem népi választás útján jött létre. Ennek a szervnek már nem állt annyira érdekében a forradalmi szárnyalás, mint a falu demokratikus bizottságának. Mivel a Megyei Földbirtokrendező Tanács az országos érdekeket is szem előtt tartotta és részben kiegyenlítő szerepet játszott, ezért itt mások voltak a normák és az igazságok. A 600-as rendelet a következő feladatokat ruházta a Tanácsokra: „A. Megyei Földbirtokrendező Tanács az Országos Földbirtokrendező Tanács végrehajtó szerve. Feladata az Országos Földbirtokrendező Tanács rendelkezéseinek foganatosítása, illetve a végrehajtás ellenőrzése, a földbirtokrendezés és általános szempontjainak alkalmazása, illetve a védelme."

133 Ez a meghatározás még eléggé általános volt. A végrehajtási utasítás már jóval részletesebben és konkrétabban felsorolja a Földbirtokrendező Tanácsok hatáskörébe tartozó feladatokat: „A megyei tanács hatáskörébe tartozik minden olyan gyakorlati vonatkozású ügyben a döntés, az intézkedés és a rendelkezés, amely az elkobzásra, az állami birtokok kivételével a megváltásra, a juttatásra vonatkozik, s a földműves nép földhöz 442