Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében • 373

vagyona 8000 hold földet tesz ki. így községünk egy-egy lakójára másfél katasz­teri hold esik. — Ez magyarázza községünk gazdasági helyzetét..." A kérvény ezután ismételten kifejti, hogy Gyántpuszta régen Ozorához tartozott, csak volt urai egy vacsoráért eladták azt. A felsoroltak alapján szerin­tük jogosan és igazságosan osztották fel a pusztát. „így Gyánt gazdaságból ad­dig ki nem lépünk — fogadkoznak —, amíg a legfelső fokon bennünket el nem utasítanak. Gyánt gazdaságban a munkálatainkat tovább folytatjuk." Amikor a Tolnavármegyei Földosztó Tanácsnak a már kiosztott gyánti területekre vonat­kozó elutasító végzéseit a megbízott szovjet katonai hatóságoknak megmutat­tuk, jogos felháborodással kijelentették, hogy ez a döntés a nemzet érdekei ellen való. Jogos ellenállást és elkeseredést szül. Kijelentették, hogy a már ki­osztott földhöz senki hozzá ne merjen nyúlni, a munkánkat pedig kötelezően folytassuk, mert Gyánt felosztása igazságosan történt. 42 Végül ismételten kérik, hogy a Megyei Földbirtokrendező Tanács hatály­talanítsa előző döntését, azt, hogy Gyántot Némedinek adja. A pincehelyi Községi Földigénylő Bizottság április 17-én külön is felleb­bezést küld a Megyei Földbirtokrendező Tanácsnak. Ebben felhívja a figyelmet, ha a jogos igények nem lesznek igazságosan kielégítve, ez „oly cselekményekre vezethet, melyért a felelősséget nem vállalja, bizonyára elkeseredett forradalmi megnyilvánulásokra fog vezetni."'' 3 A községek közötti harc, a bizottsági tagok közötti éles vita a Megyei Földbirtokrendező Tanács egyeztető tárgyalásán is folytatódott, melyet április 18-án tartottak Szekszárdon. A Tanács elnöke, Gergely István, megegyezésre hívta fel a kiküldötteket Tolnanémedivel. Erre Vass Gyula a pincehelyi Föld­igénylő Bizottság elnöke „fenyegető hangon azt a kijelentést tette az elnök felé, hogy akkor a »maga fején fog koppanni«. A tanács ezért elégtételt kér dr. Kar­dos miniszteri megbízottól, mert ebben az esetben a tanács működésének sem­mibevevését látja." u A Megyei Földbirtokrendező Tanács jegyzőkönyve így örö­kítette meg ezt az eseményt. Idézzük azt is, hogy a jelenlévő érdekeltek hogyan látták a történteket. Ezt ismét közös beadványban írták meg, melyet a Megyei Földbirtokrendező Tanácsnak, az Országos Földbirtokrendező Tanácsnak, a földművelésügyi mi­niszternek és a Magyar Kommunista Párt vezetőségének címeztek. Leírják, hogy a Megyei Földbirtokrendező Tanács egyeztető tárgyalására kiküldte „Ozora Szombati József, Túrós Mihály, Pincehely Vass Gyula, Máyer József bi­zottsági tagokat, akikkel Gergely, Tolna vármegyei tanácselnök, még csak tár­gyalni sem volt hajlandó, s Vass Gyulát a pincehelyi Kommunista Párt titká­rát egyenesen kiutasította a tárgyalásról azzal, ha a termet el nem hagyja, úgy viteti ki csendőrökkel. A további három bizottsági tag próbálkozott az igazságnak megfelelően kiigazítani az előzőleg kiadott Ozorát és Pincehelyt ki­utasító végzést. Három tanácstag, úgy a kisgazdapárt részéről is azt indítvá­nyozta a tanácselnöknek, hogy igazíttassék ki az elutasító határozat azzal, hogy Ozora és Pincehely már az eddigi kiosztott és részben bevetett Gyántot tovább művelje, majd az őszig módunkban áll azt véglegesen elintézni. Gergely tanács­elnök a három tanácstag javaslatát semmibevéve elutasította. A földosztást, az eddigi bevetéseket megsemmisítette és Némedinek adta. Ez a fent írt körül­mények között teljesen jog és törvénytelen, forradalmi ellentéteket szülve a földosztás gyors keresztülvitelét a területek bevetésének szabotálását jelenti. A bizottsági tagok, akik ezen a tárgyaláson részt vettek, egyhangúlag megálla­428

Next

/
Thumbnails
Contents