Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében • 373

dást indított a földreform ellen. Ezek a pártharcok nagyban befolyásolták a földreform végrehajtásának menetét, és jócskán hozzájárultak ahhoz, hogy a földosztás befejezése annyira elhúzódott. A Községi Foldigénylo Bizottságaik tevékenysége 1945. március 28-án jelent meg a földművelésügyi minisztérium 33 000/1945. számú rendelete a földreform végrehajtásáról. Ez pontosan meg­határozta a Községi Földigénylő Bizottságok működését, jogkörét. „A földigénylő bizottságok hatáskörébe tartozik: a) a község határában lévő azon földbirtokok összeírása, amelyek elkob­zás, vagy megváltás alá kerülnek, és állásfoglalás az elkobzás és megváltás te­kintetében; b) a földigénylők összeírása és az igényjogosultak elbírálása; c) a megváltásra kerülő és visszamaradó ingatlanrész kijelölése (R. 27. §-a); d) az általános és részletes felhasználási terv elkészítése; e) közreműködés az elkobzott, vagy megváltott ingatlanok felosztásában; f) a földhöz juttatottak ideiglenes birtokba helyezése; g) javaslat a kimozdítás tekintetében (R. 28. §~a); h) általában a földhöz juttatandó földművesnép érdekeinek az igazságos­ság és méltányosság szerint való képviselete." 1 A 600-as rendelet és az I. számú végrehajtási utasítás tehát igen széles jogkört ruház a Községi Földigénylő Bizottságokra. Különösen jelentős volt az a tény, hogy rájuk bízta annak eldöntését, ki nyilvánul háborús bűnösnek, haza­árulónak. Valóban az egy községben élők tudták ezt a legjobban elbírálni, hisz a falu nyílt világában az embereknek egymás előtt nem nagyon lehetett titkuk. A Kommunista Párt által kiadott Irányelvek a következőket mondja ki ezzel kapcsolatban: „...a földigénylő bizottságok az elkobzandó birtokokról szóló határozataikban nincsenek kötve népbírósági ítéletekhez, vagy igazoló­bizottsági döntésekhez, hanem kizárólag saját belátásukra és jogérzetükre tá­maszkodva kimondhatják, hogy a községben kit tekintenek hazaárulónak, há­borús, vagy népellenes bűnösnek." 2 Látják azonban ennek a jognak a buktatóit is a nemzeti függetlenségi front szempontjából, ezért hangsúlyozzák: „Vigyázni kell azonban arra, hogy a földigénylő bizottságok ezzel a rendeletben biztosított jogukkal ne lőjenek túl a célon és ne kerüljenek ellentétbe a földreform alap­vető rendelkezéseivel. Nem szabad a gazdag parasztot »népellenessé« nyilvání­tani csak azért, mert rosszul bánt a béresével stb. Itt is érvényes az, amit fent kifejtettünk: nem szabad a gazdag parasztságot és vele együtt a középparasztok egy részét a feudális reakció karjaiba kergetni." 3 Ez az utasítás különösen az alföldi megyék földosztóinak szólt, akik. mivel kevés volt a kiosztható föld, nem hagytak vissza 200, illetve 300 holdat, amit a rendelet előírt, hanem ezeket a földeket felosztották. Mint később látni fogjuk, itt a megyében is volt erre példa. A. helyi lapok is segítik a bizottságok tagjait, mert egyre több cikk jele­nik meg az újságokban a Községi Földigénylő Bizottságok feladatairól. A Tolna Megyei Földbirtokrendező Tanács is itt teszi közzé utasításait a végrehajtással kapcsolatban. „A mostani földreform nemcsak abban különbözik minden eddi­gitől, hogy gyorsan és gyökeresen leszámol a nagybirtokkal, hanem a végre­hajtás módjában is lényegesen eltér." — hangoztatja a Földbirtokrendező Ta­2-ú* 419

Next

/
Thumbnails
Contents