Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében • 373

A helyzet tulajdonképpen később sem változik — egészen addig, míg a telepesek* meg nem érkeznek. Amikor a többszöri felszólításra némely helyen meg is alakítják a Községi Földigénylő Bizottságokat, ezek csak látszat bizottságok, földet egyáltalán nem is akarnak osztani. Kismányok községben április 11-én alakult meg a Községi Földigénylő Bizottság. A megalakulás után a földigénylők eltávoztak — írja a jegyzőkönyv. Az egész község sváb lakta volt, így következtetni lehet, hogy nem is gondoltak a földreform végrehajtására.

18 Vannak olyan községek, ahonnan még májusban is változatlanul azt jelentik, hogy földigénylők hiánya miatt nem alakult Községi Földigénylő Bizottság, igénybevétel nem történt. Alsónána május 13-án jelenti ugyanezt.'

9 Nagyvejkén egész május végéig — a telepesek megérkeztéig nem történt semmi földosztásügyben, az elkobzásra kerülő sváb ingatlanok jegyzékét itt is a községi elöljáróság készítette el.

2G Ahol alakultak bizottságok, ott fennállt az a veszély, hogy oda volksbundisták is bejutnak. Általában az figyelhető meg, hogy menteni próbálták, ami menthető. Az elkobzott birtokokat igyekeztek ugyancsak svábnak juttatni. „Még a vegyes lakosságú községekben is a bizottságok túlnyomórészt sváb tagokból állottak, sőt bejutottak abba volt volksbundisták is, akik a cselédsorban élő magyar földigénylők kizárásával akarták végrehajtani a földosztást. Ezzel olyan áldatlan állapotot teremtettek ezekben a falvakban, már a földreform első hónapjaiban, hogy az Országos Földbirtokrendező Tanács kénytelen volt minden olyan községben, ahol a bizottságban, vagy az igénylők között svábok szerepeltek, felfüggeszteni a földigénylő bizottságok működését és az addig hozott döntéseiket érvényteleniteni."

21 Említettük már, hogy a magyarlakta községekben március végére, illetve április elejére megalakultak a Községi Földigénylő Bizottságok, és megkezdték az ősi juss birtokba vételét. Decsen március 28-án alakult meg a Községi Földigénylő Bizottság. A jegyzőkönyv szerint a földigénylők száma ekkor már 320 fő, de előreláthatólag el fogja érni a 400 főt is. Ezért 20 tagú bizottságot választottak, valamint megalakították az 5 tagú választmányt is/' Sióagárdon a következőképpen zajlott le március 29-én a Községi Földigénylő Bizottság megalakulása. A jegyző közölte a gyűlésen, hogy dobszó útján közhírré tette a földigénylésre való jelentkezés lehetőségét. Ezután felolvasta a tömeg előtt a 600/1945. M. E. sz. rendeletet, s felszólította a megjelenteket, hogy válasszák meg maguk közül a földigénylő bizottság tagjait, akiknek feladata lesz az igényjogosultak nyilvántartásba vétele, a megváltásra kerülő földek összeírása, a felosztási terv elkészítése és a föld felosztása. A bizottság azonnal megalakult, majd rögtön megállapították, hogy az igényelhető terület mindössze 266 kh, mely kishaszonbérletben van. Az igények kielégítésére szükség van ezért a szomszédos Kajmádpuszta egy része is.~

:! Sióagárdon tehát jelentős szerepet játszott a községi közigazgatás embere, a jegyző a végrehajtás elindításánál. Ö ismertette a rendeletet és segédkezett a bizottság alakulásánál. Más volt a helyzet Bátaszéken, ahol a Nemzeti Bizottság jelentette a legfőbb politikai fórumot. A Községi Földigénylő Bizottság megalakítását is a Nemzeti Bizottság szorgalmazta. Jegyzőkönyvük ezt így örökíti meg: „Bárd Flórián elnök részletesen ismerteti a magyar kormánynak a földreform tárgyá* A földreform végrehajtása során Tolna megyében került sor a háború következtében Bácskából elűzött bukovinai székelyek letelepítésére. Ezek a volksbundista német falvakban kaptak új otthont. A földreform a székelyekre is vonatkozott, itt részesültek földjuttatásban. 405