Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

Jegyzetek Általános megjegyzés A megye járási beosztása, egyes járások elnevezése a felszabadulás óta megváltozott. Főleg ez utóbbi bizonyos kettősséget eredményez a tanulmány meghatározásaiban, mert az eredeti anyag idézése során nem változtathattuk meg a régi elnevezések használatát, a szövegben pedig törekedtünk a közismertebb, mai elnevezések használatára. Éppen azért szükségesnek tartjuk ezt a kettősséget itt feloldani. Tolna vármegye 1944—1945-ben hat járásra és Szekszárd megyei városra tagozódott. Jelenlegi területén egy korábbi járás megszűnt. A dombóvári járás elnevezése változatlan maradt. A dunaföldvári járás új elnevezése korábbi székhelye alapján paksi járás. A tárgyalt időszakban szolgabírói kirendeltség működött Dunaföldváron, melynek hatásköre még Bölcske községre terjedt ki. Az egykori központi járás ma szekszárdi járás. A simontornyai járás később székhelye után gyönki járás lett, ez a járás megszűnt, községei a környező járásokhoz, elsősorban a tamási járáshoz kerültek. A tamási járás elnevezése változatlan maradt. A völgységi járás ma bonyhádi járás néven szerepel. Használt rövidítések alisp. ÁÜ BM cső. cső. sgt. dk. eln. fhdgy. főisp. főisp. új főisp. KE főn. fszb. alispáni államügyészségi belügyminisztériumi csendőr csendőr segédtiszti (:így jelölték a katonai közigazgatási jellegű iratokat:) dobolási könyv elnöki főhadnagy főispáni főispáni új iratsorozat (:A felszabadulás után, amikor Klein Kálmán, mint főispán december közepén hivatalba lépett, 1-től kezdődően új sorszámmal kezdték meg iratainak nyilvántartását. :) főispáni közellátási (:gazdasági válság, háború idején a főispán több alkalommal a közellátási ügyek intézésére rendes hatáskörén túlmenően, közellátási kormánybiztosi hatáskört kapott. Ez kiterjedhetett több megyére is. Az ilyen hatáskörben keletkezett iratokat külön kezelték és „KE" jelzéssel látták el.:) főnöki főszolgabíró 333