Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

másul kellett vennie. A felszabadulást követő félévben a hatalomban történt osztozást így láttuk érvényesülni. Megkezdődött a múlt felszámolása: a tőke egyeduralma megdőlt, a virilisták helyzeti energiája semmivé vált. a köztisztviselők elmozdíthatatlanságát felváltotta a múltjukat mérlegelő elbírálás. Megkezdődött azok felelősségre vonása, akik a múltban vétettek, ez a felelősségre vonás azonban nem a boszszún, hanem az igazságon alapult. Az eddig ettől elzártak elfoglalták helyüket az állami életben. Létrehozták, vezették az új népi szerveket. Megkezdődött a vármegye, a város, a járások és a községek élén az őrségváltás, s ezzel — bármilyen lassan — megindult a tisztviselők kasztrendszerének felszámolása. Üj szellemet hoztak az új vezetők: az igazság keresése mindig a szegényebb, a rászorultabb érdekében történt. Megindult az élet: ennek szabályozása a nemzeti bizottságok, termelési és munkabér-megállapító bizottságok, a földigénylő bizottságok, üzemi bizottságok kezébe volt letéve. Az új központi irányítás fokozatos, majd teljes érvényesülésével rendeződtek az ország, s ezen belül a megye általános viszonyai is. A spontán helyi kezdeményezések megerősítést, segítséget kaptak a kormánytól és időszakunk végén hangzott fel az egész országnak szóló jelszó: az ÚJJÁÉPÍTÉS. Ügy véljük, tanulmányunkban feltártuk, hogy a megye közönségének döntő többsége a fasiszta elnyomás után, ha némi agodalommal is de a jövőbe vetett hit és remény alapján várta és fogadta a felszabadulást hozó Vörös Hadsereg csapatait. A nehézségek ellenére a felszabadulást követő hét hónapban Tolna megye megállta helyét ebben a megváltozott helyzetben és a harcok közepette is biztos úton haladt a népi demokrácia megvalósítása terén. Meggyőződésünk szerint e történelmi formaváltozásnak a következők alakították ki képét: 1. A hitlerizmus és magyarországi változatainak leplezetlen brutalitását a lakosság döntő többsége — a németség jelentős részs is — felismerte, elítélte és azzal közösséget csak egyesek vállaltak. Ezek levonták magatartásuk következményeit és a menekülők vándorbotját vették kezükbe. 2. A lakosság még a felszabadulás előtt felismerte a Szovjetunió és szövetségeseinek katonai fölényét, a fasizmus megsemmisítésére irányuló harcukat. A felszabadulás mozz-anatainak nehéz óráiban is, harcok közepette érezte a felszabadítók részéről megnyilvánult humanitást. 3. A Horthy-korszakot, annak politikáját a legszélesebb néptömegek elítélték és tisztán látták e kormányok félrevezető működését. 4. A Vörös Hadsereg, majd a Szövetséges Ellenőrző Bizottság határozott, de feltétlenül emberi magatartása, intézkedései a lakosság kezdeti tartózkodását feloldották. 5. Összefogott a megye népe a termelés megszakadásának felszámolására, előtérbe került az összefogáson alapuló együttes munka révén a gazdasági felemelkedésért folyó küzdelem. 6. A közfelfogás megtisztult, a demokráciát, éspedig a népi demokráciát, a közvélemény döntő többsége mint egyetlen célravezető politikai formációi elfogadta. 331