Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

E szabályozást méltán tekinthetjük a népi demokratikus átalakulás során egy olyan valóban forradalmi, helyi kezdeményezésű úttörésnek, mely mind Cser Sándornak, mind a szövetkezet alapító tagjainak hervadhatatlan érdemei. A közlekedés csaknem teljesen megbénult, erről a már eddig ismertetett anyagban többször találtunk nyomokat. A vasútról tudjuk, hogy mind mozdony, mind pedig személy- és teherkocsi-állományának igen nagy százalékát nyugatra hurcolták. Az országban maradt, ki nem hurcolt vasúti járművek egy részét használhatatlanságig megrongálták, vagy a vasúti töltések árkaiba döntötték, hogy ezzel használhatóságukat késleltessék. A másik akadályozó körülmény a vasúti sínek, hidak felrobbantása, a nagyobb csomópontok szétbombázása volt. Mindennek ellenére egyes vonalakon megyénk vonatkozásában is a rövidtávú, helyi forgalom viszonylag korán megindult. Február 3-i újsághír szerint — ez az első ilyen nyomunk — új vonatpárt sikerült Űj dombóvár és Szakály—Hőgyész között beállítani.

107 A hírből tehát kivehető, legalább ezen a rövid szakaszon már a közlekedés megindult. Február 17-én a közlekedés már Keszőhidegkút—Gyönkig volt lehetséges.

1

'* Április elején Dombóvárról a személyszállítás Kaposvár, Pécs és Bátaszék felé indult meg.

169 Április végén Dombóvárról Tamási felé is megindult a mellékvonali összeköttetés. A vasúti közlekedés ekkor újult fel Bátaszék és Pécs között is. A Pécs—Budapest fővonal az újság szerint rendben volt, „de üzemi okok miatt a közvetlen vonat beindítására lehetőség nincs".

m A Dombóvár—Veszprém vonalon Papkesziig indult naponkénti vonatpár közlekedéséről május elején számolt be a lap.

109 A Bátaszék—Sárbogárd vonalra — ezen fekszik Szekszárd — vonatkozó első hírt május végén olvashattuk. Május 22-től Pécs—Budapest közvetlen vonat Dombóvár—Bátaszék—Szekszárd—Sárbogárd útvonalon 10 személykocsival közlekedett. Feltételezzük, hogy ezt megelőzően a Bátaszék—Sárbogárd vonalon személyvonat nem közlekedett, mert a cikk címe: „Itt a személyvonat!"

1

'

0 Mint egy májusi cikkből kiderül ugyanis: az igaz, hogy a pécs—budapesti vonal rendben volt „csupán" a Simontornya—Pincehely közötti hidak helyreállítása volt hátra.

1

'

1 Ezért terelték a pesti közvetlen vonatot Bátaszék felé. Az átmeneti nehézségeket a vasút igyekezett áthidalni, április végén ilyen nehézségek között is közvetlen „iparosvonatot" indítottak Pécsről, hogy a legszükségesebb bevásárlásaikat el tudják intézni a közönségszolgálat részére. A dombóváriak kérték, hogy ott is csatoljanak e vonathoz kocsit.

171 A helyreállítás mindenütt folyt, a pályaudvarokat, állomásokat elsősorban a volksbundosokkal takaríttatták, hozatták rendbe.

172 A polgári teherforgalom megindulását május elején közeli eseménynek ígérték.

172 Júniusban már kidobolják a személyszállítási korlátozások megszüntetését, a járási főjegyző engedélye alapján bárki utazhat.

173 Erre olyan tömegek keltek útra, hogy az engedélyek kiadását megszigorították, a pályaudvarokon katonai karhatalom gondoskodott a rend fenntartásáról. A zsúfoltság miatt igen sok üzemi baleset történt.

1

'

4 A közellátás igen nehéz kérdésének egyik alapvető oka éppen a vasúti és vízi szállítás korlátozottsága, illetve ez utóbbi teljes szünetelése volt. Jellemző erre, hogy a sokat szenvedett és csak március közepén végleg felszabadult Simontornya, valamint az árvíz sújtotta Bogyiszló megsegítésére összegyűlt természetbeni adományokat a felajánló községek hosszú ideig nem tudták a rászorultaknak eljuttatni, s őket kérték, hogy gondoskodjanak az elszállításról.

174 Kétségtelen, hogy a megye közellátási problémái össze sem hasonlíthatók Budapest, valamint a nagyvárosok ilyen gondjaival. Ennek ellenére elsősorban 318