Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

szegényen, elesetten, az újgazdán való segítés. A megyében így kialakult gyakorlat a most elmondottakat tükrözi. Ehhez járul a meglevő lófogatoknak a községek közös munkájába történő bekapcsolása. Azt láttuk, hogy a termelési bizottságok tevékenysége sok kívánnivalót hagyott maga után, amit elsősorban ennek összetétele indokol. Ezért került sor adminisztratív eszközök alkalmazására. Felszólították a vetetlen földek tulajdonosait, hogy fogatigényüket az elöljáróságnál jelentsék be. A főispán utasította a községeket, hogy a lóval rendelkező gazdák segítsék azokat, akiknek lovuk nincs.

141 Bonyhádon lóhoz juttatták azokat, akiknek lovát korábban igénybe vették.

1

''

2 Az állatorvossal nem rendelkező községekbe a hatósági állatorvos szállt ki, hogy a beteg lovakat gyógyítsa.

1

" Előre tekintve a jövőre, felhívták a kancatulajdonosokat, hogy a lovak fedeztetéséről gondoskodjanak és ennek lehetőségét egész évre biztosították."'

4 A leapadt, vagy éppen hiányzó lóállomány pótlására a marhaállomány igába törését népszerűsítették.

1

'" A ló nélküli gazdák igavonásra alkalmas marháit mentesítik a jóvátételi beszolgáltatás alól.

146 A nagykónyi nemzeti bizottság az elmaradt mezőgazdasági munkálatok miatt 30 napra eltiltotta a lábas jószág eladását.

147 A munkaerőhiány leküzdésére, enyhítésére elrendelték, hogy a gazdasági cselédek eddig érvényben levő szerződései további egy évig kötelező erejűek. A dohánykertészeknek ugyancsak elrendelték, hogy a korábban szerződött területen továbbra is dohányt termeszteni kötelesek. Ellenőrzésképpen kötelezték a gazdákat szerződött munkásaik név szerinti bejelentésére.

1

'

8 Erre az intézkedésre — mint korábban hivatkoztunk — először a bonyhádi járási gazdasági felügyelő a főszolgabíró útján tett az alispánnak javaslatot. A főispán a mezőgazdasági munkaerőhiányra való tekintettel megkereste a székesfehérvári hadifogolytábor parancsnokát, hogy az ott hazabocsátásra váró Tolna megyeieket mielőbb irányítsák otthonukba.

1

''

9 Ugyancsak megkereste a nagymányoki bányát, hogy a bányamunkával foglalkoztatott közmunkakötelezett mezőgazdasági főfoglalkozásúakat bocsássák a falusi termelésbe vissza, ezt a bánya teljesítette is.

150 A német munkaszolgálatra történt igénybevétellel legjobban érintett bonyhádi járás főjegyzője községenként 15 fős munkáscsoportokat alakíttatott, melyeket saját munkájuk elvégzése után szükség szerint más községbe kívánt irányítani.

131 Egy ilyen csoport igénybevételéről maradt is írásos feljegyzés. Július 10-én a Tabód községben levő Wolf Ferenc-féle gazdaságba Bátaapáti községből 12 arató- és cséplőmunkást rendeltek ki. Igen érdekes e kirendelésben levő bérszabályozás: a munkások oda-vissza szállításáról a munkáltató gondoskodott. Köteles volt a rendeletek szerinti élelmezést és részkeresetet kiadni, ez utóbbit a munkások lakóhelyére saját eszközeivel volt köteles elszállítani. Az élelmezés megillette a munkásokat kedvezőtlen időjárás esetén is, a bérlő kívánságára azonban ilyen alkalmakkor tartoznak rendes napszámbérért fedett helyen munkát végezni.

152 Az ugyancsak Bonyhádon megalakult újjáépítési bizottság hasonló tevékenységéről már beszámoltunk. A vetőmagszükséglet fedezéséről az iratok alapján nem tudunk pontos képet adni. Szekszárd részére az alispán a Benyovszky-uradalomból csak burgonya- és tavaszibúza-szükségletet tudta biztosítani, a többi terményfélére vásárlási engedély kiadását javasolta a polgármesternek.

1

'

3 Kocsolán csaknem ezzel egyidőben lucerna-, lóhere- és takarmányrépamagot hirdettek eladásra.

1

'' Több áttételes utalás alapján az a kép bontakozott ki, hogy végeredményben 314