Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

K. Balog János: Tolna megye felszabadítása • 5

Községünk lényegében puskalövés nélkül került a felszabadítók kezére. Este 6—7 óra között jött a hír: a vasútállomás tele van szovjet katonával, az utolsó német is elmenekült."

103 „A felszabadulást közvetlen, megelőző utolsó napokban magyar és német csapatok kisebb, főleg szétszórt határvadász egységei vonultak át a községen (Györe). Az utolsó ilyen átvonulókai a lakosság 1944. november 28-án

m délelőtt 10 órakor látta a községen áthaladni, Lengyel község irányában. Az első szovjet csapatok ugyanezen a napon vonultak át a községen, ugyancsak Lengyel felé. Hinorán János elvtárstól — aki beszél oroszul —, megkérdezték, hogy mikor, milyen csapatok merre vonultak. Amikor a kérdéseikre a feleletet megkapták, ők is Lengyel felé mentek. Ellenállás sem az első, sem a későbbi egységek átvonulásakor nem volt. A község területére három aknalövedék esett Szászvár felől, ahol voltak kisebb harcok. Egy lakóépület rongálódott meg a légnyomástól, más anyagi kárra senki sem emlékszik. A felszabadulás tehát emberáldozat nélkül történt meg."

iK „A felszabadulás Mucsfa községben 1944. november 30-án következett be. . . . A falu lakossága örömmel fogadta a felszabadító katonákat, sőt, amikor látták, hogy a szovjet katonák barátságosak, a falu asszonyai meg is vendégelték őket, részükre csirkepaprikást készítettek. A mucsfaiak, amikor beérkeztek a szovjet katonák, értesítették a szomszédos Kisvejke lakosait, hogy a szovjet katonák őket már felszabadították és ők is fogadják őJcef."

100 A magyar hadsereg megkísérelte feltartóztatni az előrenyomuló 4. hadsereget. Ennek bizonyságául említhetjük meg. hogy a magyar LVII. páncéloshadtest parancsnoka parancsot adott a 23. páncéloshadosztálynak, hajtson végre ellentámadást Simontornya—Ozora körzetéből Szekszárd, Bátaszék, Pécs irányában. A hadosztály a parancsnak megfelelően megindult a Tolnanémedi— Pincehely—Belecska—Hőgyész útvonalon. Üt ját azonban nem folytathatta, mert üzemanyag-utánpótlásról nem gondoskodott a parancsnokság. Mucsi körzetében a páncélosok megálltak, nern ütköztek meg a szovjetekkel. A felszabadító seregek tovább folytatták előnyomulásukat. (Az adatokat közli Nagy Gábor előbb hivatkozott tanulmányában.) A 4. gárdahadseregnek megszabták, hogy legkésőbb december 5-én foglalja el a Dunaföldvár—Felsőnyék—Kapoly terepszakaszt és december 10-re a Velencei-tó—Székesfehérvár—Várpalota—Vörösberény vonalat. E célból két hadtestének a november 30-ig elért terepszakaszról — vagyis az eddig tárgyalt felszabadított területekről — támadást kellett indítania és csapást mérni a Sárvíz-csatornától nyugatra, a csatorna és a Balaton közötti átjáró irányában. Ugyanakkor a jobbszárny 31. gárdahadtestnek, amely már majdnem egy hónapja védett a Duna keleti partján, december l-re virradó éjjel át kellett kelnie a folyamon, hogy északnyugat irányú támadásával megakadályozza az ellenség észak felől történő felvonulását.

107 A 31. gárdalövészhadtest Dunán való átkelésében fontos szerep várt a dunai katonai flottillára, amely a Drávától északra végrehajtott dunai átkeléseknél eddig nem működött közre. A flottilla I. dandárját utasították, hogy Gerjen körzetében tegyen partra egy deszantot — a 83. tengerészgyalogos dandár egy zászlóalját —, foglaljon hídfőállást, juttassa a nyugati partra a dandár 31