Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

ton kívüli hirdetőtáblát saját hirdetményei elhelyezésére igénybe vehesse. A községi parlament egy kikötéssel megengedte a használatot és ezt a határozat­ban le is szögezte: „ . .. hirdetmények szövege azonban csak olyan lehet, amely­nek ismerete a község közönségének érdekében áll és senki ellen gúnyos, vagy sértő adatokat nem tartalmaz." cs Ezek szerint a bonyhádi képviselőtestület, il­letve annak egyes tagjai, vagy a község egyes személyei megismerhették a MADl'SZ hegyes nyelvét. A Magyar Demokratikus Nőszövetség munkájáról egy pár falragasz és újsághír ad képet. E — kétségtelenül nem teljes — adatok szerint tudunk a dunaföldvári márciusi, 6 " a dombóvári májusi megalakulásról. 70 Működött a szö­vetség Szekszárdon, Bonyhádon és nyilván még több helyen, de ezt az újságok nem említették meg. Június végén a megyében minden párt és tömegszervezet megkezdte mű­ködését. Elvitathatatlanul látszik, hogy e félév alatt legtöbb eredményt, legtöbb sikert éppen azok a szervezetek érték el, amelyeket a felszabadulás hozott lét­re: a Magyar Kommunista Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Szabad Szakszerveze­tek és a MADISZ. Mindez nem véletlen. Megítélésünk szerint ezekbe a szerve­zetekbe elsősorban azok tömörültek, akik a letűnt rendszer pártjaiban — és most nem emelem ki ebből a felszabadulás előtti kisgazdapártot és az SZDP-t sem — nem találták meg politikai elveiknek megfelelő célkitűzéseket. Aligha tévedhetünk, ha a most felsorolt pártok és tömegszervezetek soraiban azokat a tömegeket látjuk, akik tagadták a múltat és igenlőleg fogadták a legharcosabb, legkövetkezetesebb pártok és szervezetek célkitűzéseit. Innen adódott az, hogy eddig sem, de az 1945-ös választásokon sem a tagok, vagy voksok száma hatá­rozta meg valamely párt, vagy szervezet vezető jellegét, hanem az a cél, melyet maga elé tűzött. Küzdelem a háború következményeinek felszámolásáért, az élet normalizálásáért Január második felében köztudottá vált, hogy az eddig kiadott szovjet katonai parancsokon túlmenően az Ideiglenes Nemzetgyűlés bizalmából meg­választott kormány is megköveteli a hivatalok, intézmények, testületek rendel­tetésszerű működését. A fegyverszüneti szerződés többirányú kötelezettség tel­jesítését írta elő, azt a kormánytól és a funkcióba visszahelyezett közigazgatási szervezettől, valamint az újonnan létrehozott népi szervektől kívánta meg. Melyek voltak azok az elsőrendű fontosságú problémák, melyet meg kellett oldani? Elsősorban, ahol lehetett, a hadműveletek megszűnte után fel kellett számolni a háborúnak azokat a hagyatékait, nyomait, melyek a rendes terme­lést, az állampolgárok életét és a viszonyok normalizálását akadályozták. Meg kellett szervezni az ipari és mezőgazdasági termelést. Biztosítani kellett egyrész­ről az ország lakosságának megélhetését, másrészről teljesíteni kellett a jóvá­tételi kötelezettséget. Ezen felül, ha átmenetileg is, gondoskodni kellett az át­vonuló, harcoló vagy pihenő csapatok ellátásáról, segítséget kellett adni a harc eredményes folytatásához emberi és állati erővel. Mindez természetes volt, az élet kívánta meg ezek valóra váltását, de hogy ezt miképpen sikerült meg­oldani, az utókor csak akkor tudja elbírálni, ha röviden vizsgálat tárgyává 304

Next

/
Thumbnails
Contents