Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)
Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55
ton kívüli hirdetőtáblát saját hirdetményei elhelyezésére igénybe vehesse. A községi parlament egy kikötéssel megengedte a használatot és ezt a határozatban le is szögezte: „ . .. hirdetmények szövege azonban csak olyan lehet, amelynek ismerete a község közönségének érdekében áll és senki ellen gúnyos, vagy sértő adatokat nem tartalmaz." cs Ezek szerint a bonyhádi képviselőtestület, illetve annak egyes tagjai, vagy a község egyes személyei megismerhették a MADl'SZ hegyes nyelvét. A Magyar Demokratikus Nőszövetség munkájáról egy pár falragasz és újsághír ad képet. E — kétségtelenül nem teljes — adatok szerint tudunk a dunaföldvári márciusi, 6 " a dombóvári májusi megalakulásról. 70 Működött a szövetség Szekszárdon, Bonyhádon és nyilván még több helyen, de ezt az újságok nem említették meg. Június végén a megyében minden párt és tömegszervezet megkezdte működését. Elvitathatatlanul látszik, hogy e félév alatt legtöbb eredményt, legtöbb sikert éppen azok a szervezetek érték el, amelyeket a felszabadulás hozott létre: a Magyar Kommunista Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Szabad Szakszervezetek és a MADISZ. Mindez nem véletlen. Megítélésünk szerint ezekbe a szervezetekbe elsősorban azok tömörültek, akik a letűnt rendszer pártjaiban — és most nem emelem ki ebből a felszabadulás előtti kisgazdapártot és az SZDP-t sem — nem találták meg politikai elveiknek megfelelő célkitűzéseket. Aligha tévedhetünk, ha a most felsorolt pártok és tömegszervezetek soraiban azokat a tömegeket látjuk, akik tagadták a múltat és igenlőleg fogadták a legharcosabb, legkövetkezetesebb pártok és szervezetek célkitűzéseit. Innen adódott az, hogy eddig sem, de az 1945-ös választásokon sem a tagok, vagy voksok száma határozta meg valamely párt, vagy szervezet vezető jellegét, hanem az a cél, melyet maga elé tűzött. Küzdelem a háború következményeinek felszámolásáért, az élet normalizálásáért Január második felében köztudottá vált, hogy az eddig kiadott szovjet katonai parancsokon túlmenően az Ideiglenes Nemzetgyűlés bizalmából megválasztott kormány is megköveteli a hivatalok, intézmények, testületek rendeltetésszerű működését. A fegyverszüneti szerződés többirányú kötelezettség teljesítését írta elő, azt a kormánytól és a funkcióba visszahelyezett közigazgatási szervezettől, valamint az újonnan létrehozott népi szervektől kívánta meg. Melyek voltak azok az elsőrendű fontosságú problémák, melyet meg kellett oldani? Elsősorban, ahol lehetett, a hadműveletek megszűnte után fel kellett számolni a háborúnak azokat a hagyatékait, nyomait, melyek a rendes termelést, az állampolgárok életét és a viszonyok normalizálását akadályozták. Meg kellett szervezni az ipari és mezőgazdasági termelést. Biztosítani kellett egyrészről az ország lakosságának megélhetését, másrészről teljesíteni kellett a jóvátételi kötelezettséget. Ezen felül, ha átmenetileg is, gondoskodni kellett az átvonuló, harcoló vagy pihenő csapatok ellátásáról, segítséget kellett adni a harc eredményes folytatásához emberi és állati erővel. Mindez természetes volt, az élet kívánta meg ezek valóra váltását, de hogy ezt miképpen sikerült megoldani, az utókor csak akkor tudja elbírálni, ha röviden vizsgálat tárgyává 304
