Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

mutatása, valamint a távközlő berendezések működésével kapcsolatban a kormány a főparancsnoksággal történt megegyezés alapján intézkedik. A frontvonaltól számított 50—100 km-es körzeten túl az egyezmény a régi polgári közigazgatás visszaállítását rendelte el azzal, hogy a közigazgatási szervek kötelezik magukat a béke és a közbiztonság helyreállítására, valamint az egyezmény végrehajtása érdekében a Szövetséges Ellenőrző Bizottság által kiadott rendelkezések és utasítások végrehajtására. Az egyezményben foglaltak végrehajtásának ellenőrzésére Szövetséges Ellenőrző Bizottság alakult, mely Budapesten fog székelni, de tisztjeit az ország különböző részeire is kirendelhette.

44 Miben látjuk a fegyverszüneti egyezmény jelentőségét? Kétségtelen, hogy egyrészről megállapította Magyarország háborús felelősségét, a viselt háború elvesztését és ezért jóvátételt állapított meg. Az egyezmény végrehajtásának biztosítása érdekében annak keretein belül az országot a Szövetséges Ellenőrző Bizottság felügyelete alá helyezte és annak feltétlen utasítási jogát, a kormány engedelmességi kötelezettségét megállapította. Mindezek azonban a múltra mutatnak. A tényhelyzetet viszont kedvezően mérlegeli az egyezmény: megállapította, hogy Magyarország elszakadt a német járomból, Berlinnek hadat üzent és elvállalta nyolc hadosztály kiállítását a hitlerizmus elleni harchoz. Ebből kiindulva és mert demokratikus alapon, demokratikus kormány vezetése alatt áll az ország, a közigazgatás visszaállítását rendelte el az egyezmény. A hadijogot csak annyiban tartotta fenn magának, amennyiben azt a hadviselés érdekei szükségessé teszik. Az egyezmény tehát a felszabadult Magyarországot a továbbiakban, mint szövetséges hatalmat kezeli. Igen jelentős az egyezmény az ország demokratizálódása szempontjából. A kormány a kihirdető rendeletet február 26-án adta ki. Ugyanakkor jelentek meg az egyezmény alapján kiadásra kerülő rendeletek is: a területi változásokat hatályon kívül helyező,

45 a németek által elrabolt értékek visszaszolgáltatására,

46 valamint a német vagyonok zár alá helyezésére

47 szolgáló rendeletek. Ezen a napon intézkedett a kormány a fasiszta politikai és katonai jellegű szervezetek feloszlatásáról,

48 a fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermékek megsemmisítéséről,

49 a zsidótörvények és rendeletek hatálytalanításáról,

50 valamint a háború menekültjeinek, üldözöttéinek a magyar állampolgárokat megillető azonos jogairól.

51 Mindezek a rendelkezések szervesen összefüggöttek a kormány január óta kiadott átfogó rendelkezéseivel, azonban azokon, illetve azok nagy részén jóval túlmutattak. Túlmutatnak annyiban, hogy nem ideiglenes jellegűek, nem ad hoc problémák megoldására vonatkoznak, hanem alapvető emberi és gazdasági viszonyokat érintenek, azokat, melyeket a fasizmus legjobban megsértett. Meghatározták még a háború tartama alatt azt az utat, amelyen a hitlerizmus ellenfelei az új Európát fel akarják építeni. Teheránban kimondták a Szövetséges Hatalmak vezetői: „Arra törekszünk, hogy minden olyan ország, legyen akár nagy, akár kicsi, amelynek népei a mi népeinkhez hasonlóan szívvel és értelemmel hajlandók harcolni a zsarnokság, a rabság, az elnyomás és türelmetlenség megszüntetéséért, együttműködjön velünk és tevékenyen részt vegyen munkánkban. Szívesen befogadjuk őket a világ demokratikus országainak nagy családjába mihelyt csatlakozni kívánnak hozzá.""

2 Pár nappal a magyar fegyverszüneti egyezmény aláírása után Jaltában már ezt az elvet sokkal konkrétabban fogalmazták meg: „ . .. minden népnek joga van arra, hogy megválassza azt a kormányformát, amelyben élni akar, vissza kell állítani mindazon népeknek szuve266