Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

párhuzamosan jelentkezett a fegyverszüneti egyezmény alapján teljesítendő szolgáltatások előállításával. December két utolsó napján valamennyi, eddig le nem foglalt szekszárdi középületet kórház céljára kiürítették, azok berendezését elrendelték, erre már utaltunk. A robotra való igénybevételre nem kívánunk visszatérni, azonban, hogy a januárban megindult és a februárban visszavert támadásnak a szovjetek is milyen nagy jelentőséget tulajdonítottak, arra egy pár igen jellemző adatot felsorolunk. Közhírré tétették, hogy a bujkáló német katonákat, ezek rejtegetőit. a banditákat fel kell jelenteni, ugyancsak be kell jelenteni a németek által visszahagyott raktárakat.

1 Ugyanekkor tiltották meg a szovjet csapatok mozgásáról, létszámáról, valamint a katonai titkot képező tényekről történő felvilágosításadást.

2 Elrendelték az üzletek és műhelyek azonnali kinyitását, ennek megszegését a szovjet parancsnokság internálással bünteti.

3 Feltételezhető, hogy a már nyitva tartott bonyhádi üzletek az események következtében ismét bezártak. Szesztilalmat rendeltek el.

4 Ismét megkezdődtek a légóelőadások is.

5 Tolnanémediben utcai harcok voltak, január 20-án német tankok törtek be a községbe, a hősi halottak eltemetéséről a képviselőtestület tárgyalt később." Pakson és Bátán aknafigyelő szolgálatot szerveztek.

7 A január—februári támadás visszaveréséről és a támadók megsemmisítéséről február 13-án ad hírt az újság.

8 Még el sem ültek a harcok, amikor egy újabb veszélyt jelentenek: a Sió áradását. A veszélyt nagyban növelte, hogy mindkét parton futóárkok és bunkerek voltak kiásva. Az árvízveszély Sióagárdot, Szekszárdot és Tolnát fenyegette. Az árkok miatt a gátszakadástól lehetett tartani, ezért a főispán kérte a szovjet parancsnokot, hogy járuljon hozzá az árkok, bunkerek betemetéséhez. A parancsnokság az engedélyt megadta." Ezen kívül a Sióagárdon állomásozó szovjet parancsnokság egy mérnököt bocsátott rendelkezésére, aki a helyben lakó vízmesterrel együtt a nyúlgátak építését irányította. A parancsnokság közölte a község vezetőivel, hogy szükség esetén ezer szovjet katonát rendel ki az árvíz elleni küzdelemhez.

10 Ebben a feszült légkörben értesült a megye lakossága — már ahova az újság eljutott — Budapest teljes felszabadulásáról. A lap a Szovjet Távirati Iroda jelentését, majd az Izvesztyija cikkét közölte. Ez utóbbiból értesülhettek az olvasók a december 26-i ultimátumról, melyben a németeket a szovjet főparancsnokság megadásra szólította fel, a parlamenterek meggyilkolásáról és a súlyos harcok részleteiről.

11 A németek elleni harcra mozgósított az újság két, Miklós Béla miniszterelnöktől származó hírrel is. Az egyikben egy Londonon keresztül érkezett interjújából közli, hogy Magyarország ki akarja venni a részét a hitlerizmus elpusztításáért vívott harcban.

12 A másik, Debrecenből érkezett hír Miklós Béla beszédéből idézett, aki az újjáépítés erejét a koalícióban jelölte meg, a németek elleni háborúról, a szövetségesek iránti barátságról, valamint a földreform szükségességéről beszélt.

13 A márciusi hadműveletek még jobban megzavarták a megye életét. Tolnanémedi területén március 9—12-ig folytak a harcok, 26 ház teljesen megsemmisült, számtalan megrongálódott.

14 Bonyhádon március 14-én kidobolták, hogy minden 18—40 év közötti nő és 16—55 év közötti férfi szerszámmal és ebéddel reggel munkára jelentkezzék. Elrendelték, hogy az üzleteket is zárják be.

ln Az erődítési munka a Bonyhád környéki dombokon sáncásás volt. Ugyanezen a napon jelentette a hőgyészi jegyző a főispánnak, hogy Duzs községbe a katonai tevékenység miatt nem lehet bemenni.

10 Az alispán a haszonállat-összeírással kapcsolatban jelentette a földművelésügyi miniszternek, hogy a megye egé263