Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

s a megye lakossága, a haladó vezetők az új iránti hűségüket elsősorban azzal tudták kimutatni, hogy a függetlenségi front célkitűzéseit és a kormány rendeleteit végrehajtották. Csizmadia Andor határozottan leszögezi a tényleges helyzet által előidézett állapotot: a 14-es kormányrendelet színvonalára „lesüllyeszteni" a nemzeti bizottságokat gyakorlatilag volt lehetetlen, de nem is lett volna ésszerű, mert a helyi államhatalom létezésére április végén éppen olyan szükség volt, mint január elején.

339 Végül hivatkozunk a nemzeti bizottságok megszűnésekor, 1949-ben meghúzott mérlegre: „A nemzeti bizottságok az új demokratikus magyar államszervezet első helyi szervei voltak. Az új népi államhatalom kialakulása során az ő tevékenységükben mutatkozott meg legelőször az új államfejlődés legsajátosabb vonása, az állami munka népmozgalom szerű jellege. A magyar állami életben •— a Tanácsköztársaság rövid időszakát kivéve — eddig ismeretlen volt az az öntudatos és tömegméretű helyi tevékenység, mely a felszabadulás után éppen a nemzeti bizottságok által kapott szervezeti keretet."

330 A határozat kimondja: ,,A nemzeti bizottságok nélkül, sem népi demokráciánkat nem tudtuk volna megszilárdítani és nem tudtunk volna eljutni a szocializmus küszöbére."'

01 A nemzeti bizottságok tevékenységének első szakaszát Csizmadia Andor a következő és feltétlenül helytálló értékeléssel zárja le: „A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szervei a nemzeti bizottságok a népi demokratikus forradalomnak sajátos szervei voltak. Az állami hatálom újjászületésének első heteiben, az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásáig a nemzeti bizottságok egyúttal az állam politikai alapjaivá is váltak, ezzel nemcsak társadalmi-politikai szervek voltak, hanem mint helyi hatalmi szervek, állami funkciókört is elláttak. Az állam központi szerveinek létrehozásával a nemzeti bizottságok eddigi kizárólagos hatalmi köre a központi szervek által adott szabályozás keretében a helyi hatalmi és igazgatási feladatkörök ellátására korlátozódik, ezt a jogkört is fokozatosan átveszik az éppen a nemzeti bizottságok által létrehozott helyi önkormányzati szervek. A nemzeti bizottságok azonban, mint társadalmi-politikai szervek, a helyi önkormányzatokat segítik és ellenőrzik, s amellett a jogszabályok hiányában szükségszerűvé vált, később a jogszabályokban meghatározott bizonyos állami funkciókat is elláttak."

3

' Megítélésünk szerint tehát a Tolna megyei nemzeti bizottságok tevékenységét a 14-es és az 1030-as rendelet elvi meghatározásain keresztül az eddigiekben feltárt — sajnos csak részben feltárt, — tények alapján kell vizsgálat tárgyává tenni annak kihangsúlyozásával, hogy a vezető szerep a baloldal, elsősorban a Magyar Kommunista Párt kezébe kellett, hogy kerüljön, de koalíciós alapon. Harci feladattá vált a múlt lebukott rendszere hagyatékainak és kiszolgálóinak felszámolása, de olyan harci taktikával, mely az alapvető lényeget, a nemzeti összefogást nem veszélyeztette. Hogy ezt Tolna megyében miképpen sikerült megoldani, röviden igyekszünk összefoglalni. A 14-es rendelet értelmében a kormány lehetőségeinek korlátozott volta miatt elsősorban a szekszárdi nemzeti bizottság hozott olyan rendelkezéseket, melyek korábban meghaladták a helyi szervek hatáskörét. Ilyenek voltak: Ideiglenesen a nemzeti bizottság megerősítette hivatalában az MKP által javasolt és a szovjetek által is elfogadott főispánt, a városi képviselőtestület megalakulása előtt hozzájárult a polgármesteri szék betöltéséhez is. Megerősítette a főispán bérrendezés tárgyában kiadott rendeletét, felhatalmazást adott a főispánnak olyan ténykedésre, melyhez kormányhatósági intézkedés lett volna 17 Tanulmányok Tolna megye törtenetéből IV. 257