Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)
Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55
takat mentsék fel a pártba lépési tilalom alól. 299 Intézkedtek, hogy a csendőröket tiltsák el a kakastoll viselésétől, „mint a régi világ egyik megfélemlítő jelenség étől". m Megállapították, hogy a piaci árak emelkedésében részük van a szovjet katonáknak, akiknek módjuk van magasabb árat fizetni; javaslatukra a városparancsnok eltiltotta katonáit a piaci bevásárlásoktól. 301 Budapest teljes felszabadulását a bizottság tagjai felállással ünnepelték. 3 "' Március 15. méltó megünneplésének előkészítésére pártközi értekezletet hívtak össze. 303 Porubszky Ernő (MKP) később hivatkozott arra, hogy a hősi emlékmű, valamint a három elesett szovjet katona sírjának megkoszorúzásán sem a kisgazdapárt, sem pedig a közigazgatás képviselői nem jelentek meg. 304 A Vörös Hadsereg napjáról megemlékeztek és kéttagú küldöttség tisztelgő látogatást tett a városparancsnoknál. 300 Május 1-et munkásünneppé és munkaszüneti nappá nyilvánították. 306 A cserkészek és a MADISZ egyidőben kérték a Sziget-erdőt és a hozzá tartozó épületeket. A bizottság közös használatra egyenlő jogokkal adta rendelkezésükre, azzal, hogy a cserkészcsapatok egy közös parancsnokot kapnak és a nemzeti bizottság ellenőrzése alatt fognak állani, hogy „működésük demokratikus szellemben folyjon Ze." 3 " 7 A bizottság március elején foglalkozott először a járás községeiben a nemzeti bizottságok megszervezésének gondolatával és erre programot dolgoztak ki. 308 Később meghatározták, hogy a járási bizottságban a dombóvári pártok 3—3 a községek pártonként 1—1 taggal képviseltessék magukat és az első ülésen valamennyi fő- és körjegyző is jelenjék meg. 309 Erre az első ülésre június 4-én került sor, valóban népes volt. A dombóváriakat is beleszámítva az MKP-t 5 fő, az SZDP-t 11 fő, a kisgazdapártot 13, míg a parasztpártot 2 fő képviselte, ezenfelül jelen voltak a járási főjegyzői hivatal képviselői, a jegyzők, és egy-két bíró is. Az ünnepélyes alakuló ülésen megjelent a szovjet katonai parancsnok, akit az elnök üdvözölt. A járási bizottság legfőbb döntései: a volksbundosok fakitermeléssel való foglalkoztatása, a letelepült székelyek munkába állítása, a cigánykérdés megoldása. 310 A következő járási ülést az előre meghatározott időben, július 2-án tartották. Az összetétel csaknem megegyezik az előzővel, azzal a különbséggel, hogy a rendőrséget már több, rendfokozattal ellátott tiszt képviselte. Az első kérdés a népgondozó hivatal tevékenysége, melyről felettes szerv a bizottságot nem tájékoztatta. Szóba került ezen a fórumon is az igénybe vett traktorok és más mezőgazdasági gépek ügye, itt az egyes pártok között írásban ugyan nem részletezett, de meglehetősen nagy véleménykülönbségek lehettek. Tárgyalták az aratórész kérdését. Az alispán rendeletét, mely szerint az előző évi egyezség az irányadó, elutasították és a nyolcadrészből induló egyezkedés mellett döntöttek. Kimondták, hogy kilenceden felül aratómunkát kiadni nem szabad, és gazdánkénti egyezkedés tárgyát képezi az aratás. Azt is kimondták, hogy Lápafő és Várong kisközségekben, melyek a naki körjegyzőséghez tartoznak, külön önálló nemzeti bizottságot kell alakítani. A következő ülést — mint ezt is — egy hónappal későbbre tűzték ki. 31 ' A megye nemzeti bizottságainak szerepe 1945 első felében Mind a történet-, mind pedig a jogtörténet-tudomány, de a kérdéssel foglalkozó valamennyi társadalomtudomány nemcsak a nemzeti bizottságok tevékenységével, hanem általában az állami élettel, elsősorban a közigazgatás 250
