Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

ban a budapesti kőművesek szakszervezetének elnöke volt.

89 Megszerveződtek a pedagógusok is, akik mind Szekszárdon, mind Dombóváron megalakították csoportjukat.

90 A szakszervezeti munka összefogásával az országos központ dr. Kaszás Miklóst bízta meg.

91 A folyamatosan, az átmeneti és helyzeti nehézségekkel küszködő párt- és szakszervezeti szervezkedés egyik első sikere volt a március végén Szekszárdon tartott nagygyűlés.

02 A gyűlésen, melyet a főispán nyitott meg, valamennyi párt képviselője szóhoz jutott és a központi kérdés a földreform ügye volt. Ezt Czéh József ismertette a nagygyűlés résztvevőivel. Ez a gyűlés volt az első a felszabadulás után, amely a hadiesemények eltávolodásával valóban népgyűlésnek volt tekinthető. A legfontosabb, legégetőbb kérdéssel, a nagybirtokrendszer megszüntetésével és a dolgozó parasztság földhözjuttatásával foglalkozott. Ezt a politikai gyűlést mind Szekszárdon, mind vidéken a gyűlések sorozata követte. Ettől az időponttól számíthatjuk, hogy a hadiesemények, a közvetlen front mögötti terület kötöttségei megszűntek akadályozni a politikai életet. Megnyílt a lehetőség az egyes községek egymás közti és a megyeszékhely felé irányuló kapcsolatfelvételére és lehetőség nyílott a helyenként önállóan és elszigetelten megindult politikai élet megyei szintű átfogására. —o—o—o—o—o~o— A megye politikai életének alakulásával kapcsolatban a fentiek alapján úgy véljük, hogy a községi nemzeti bizottságok tevékenységét elsősorban akkor tudjuk helyesen felvázolni, hogyha figyelmünket azon községek bizottságaira fordítjuk, melyekben a legtöbb párt működött. Megállapításunk, hogy ezek bizottságainak tevékenysége jellemző volt a demokratikus falusi politizálásra e kezdeti időszakban. Igen jellegzetes a bonyhádi nemzeti bizottság tevékenysége. Jellegzetes a község gazdasági helyzete is: országosan ismert mezőgazdasága, emellett jelentős ipara volt. A cipőgyár, zománcgyár és a hengermalom — hogy a kisebb üzemeket ne is említsük — nagyszámú munkásréteget foglalkoztatott. Nemzetiségi szempontból kevert, a németség jelentős része kezdeményezője volt a hűségmozgalomnak, ugyanakkor a község a Volksbund főfészke is volt. A mezőgazdasági és ipari lakosság mellett jelentős volt a helyi, vagy környékbeli származású értelmiség, mely részben az állami hivatalokban, ügyvédi irodákban munkálkodott, vagy pedig a jó hírű iskolákban tanított, orvosként működött. A kereskedő és iparos réteg összeköttetései és jelentősége messzire túlnyúlt a megye határán. Ez az összetettség a felszabadulást követő hónapokban igen jellemző módon nyilvánult meg. Arra már utaltunk, hogy az MKP megalakulása után megfigyelőt küldött ki a közigazgatás és a cipőgyár ellenőrzésére, ez az aktivitás továbbra is megmaradt. 1945. február 4-re a kommunista párt helyiségébe pártközi értekezletet hívtak egybe a nemzeti bizottság megalakítása céljából. A vendéglátó párt titkára, Tamás István üdvözölte a megjelenteket. A kommunista párton kívül a szoc. dem. párt, a polgári demokrata párt és a parasztpárt képviselői voltak jelen. Jgen érdekes a személyi összetétel. A szociáldemokrata pártot képviselő küldöttség élén Kari Gusztáv, a cipőgyár egyik tulajdonosa állott. A polgári demokrata párt képviselőit Pétermann Jakab, a cipőgyár másik tulajdonosa vezette, részt vett abban a helyi bank igazgatója is. A nemzeti parasztpárt jelenlevő és igazoltan távolmaradt tagjai mind német nevű őslakosok voltak, 229