Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

méltó megtartása ilyen formában a nemzeti bizottságok egy új, paragrafusokban nem rögzített, valóban politikai tartalmú tevékenységévé váltak. Ezek a gyűlések mind népesek voltak, Szekszárdon és a nagyobb helyeken tömegek vettek azon részt és az ott elhangzott szónoklatok, bármely párt felfogását is tartalmazták, a hallgatóságban a demokratizmus érzését keltették fel. Megismertették olyan politikai elképzelésekkel, célokkal, melyek korábban ismeretlenek, tisztázatlanok voltak, sőt a haladó, elsősorban marxista nézetek elferdítetten állottak a közvélemény többsége előtt. E politikai tevékenységet másutt tárgyaljuk, itt szükségesnek tartottuk az összkép teljességéért ezekre felhívni a figyelmet, mert a vármegyei nemzeti bizottság tevékenységétől ezek elválaszthatók nem voltak. Szekszárd városi nemzeti bizottság Szükségesnek tartjuk a városi nemzeti bizottság tevékenységét a községi bizottságokétól elkülönítve tárgyalni. Erre több indítékunk van. Már hivatkoztunk arra, hogy kezdetben a vármegyei nemzeti bizottság látta el a városi bizottság teendőit, ez alakította meg az első képviselőtestületet is. így az ún. városi bizottság már tört utakon és részben megoldott helyzetek alapján indult el. A másik jellemzője, hogy 1945. január 31-én már megalakult a városi képviselőtestület és ettől kezdve élénk tevékenységet folytatott. A város új, demokratikus polgármestert kapott, tehát a városi nemzeti bizottság szerepe bizonyos mértékben a megyei nemzeti bizottság és a városi képviselőtestület között leszűkült. Az is hatott a városi bizottság tevékenységére, hogy csaknem ugyanazok a személyek képviselték a pártokat, akik a megyei bizottságban is tevékenykedtek, tehát a nem kizárólag városi jellegű kérdésekben, az általános, elvi-politikai kérdésekben a döntő szót általában megyei szinten mondták ki. A városi bizottság működésének első írásbeli nyoma az 1945. április 21-re összehívott ülés meghívójának kézbesítőíve. Eszerint a bizottság elnöke a polgármester, Senye Sándor, rajta kívül a bizottságnak 24 tagja van. A négy pártot (a parasztpárt még nem szerepel) 5—5 tag képviseli, pártonkívüliként Németh Gyula ev. lelkész, dr. Tóth Sándor orvostanár és Dorogi István szerepelnek. Ugyancsak szerepelt a kézbesítőíven Makray prépost is, azonban a névjegyzéken levő megjegyzés szerint ő lemondott, helyébe dr. Szenté Lászlót hívták meg.''

0 A tagok javarésze azonos a megyei bizottsági tagokkal, de csaknem minden pártban vannak a megyei bizottságban nem szereplő tagok is. (Scherer Sándor MKP, Leopold Károly SZDP, Ferenc Péter FKGP stb.) Május 5-én a meghívó szerint a nemzeti bizottsággal kapcsolatos ügyek szerepeltek a napirenden, erről az ülésről jegyzőkönyv nem maradt, mégis feltételezzük, hogy végleges formájában a bizottság ekkor alakult meg, mivel a következő, május 7-i ülésre szóló meghívó szerint annak tárgya az elnök és titkár választása. A kézbesítőív is új rendszerben készült és ebből meg lehet állapítani, hogy a pártok — most már a parasztpárt is — a szakszervezettel együtt 3—3 tagot delegált, pártonkívüli a kézbesítőíven nem szerepel. Ettől kedzve általában havonta egyszer ült össze a bizottság/'

6 220