Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

uradalom vezetésére alkalmas személyt jelöljön ki.

05 Hivatalba lépése napján, december 13-án viszont elsőnek intézkedett a megyei kórház főorvosának kinevezéséről és dr. Szekeres Árpád tisztiorvosra bízta a kórházat.

08 A. főispán 1944. december 2 l-re értekezletre hívta össze a megyei hivatalok, intézmények vezetőit. A jelenlevők felsorolásából láthatjuk, hogy ekkor már visszatért hivatalába Schultheisz Rezső főjegyző. Rajta kívül Morvay László tb. főjegyző, Bereznay István árvaszéki elnök, dr. Regős István szekszárdi főszolgabíró, Németh András számvevőségi főnök, dr. Kunczer Jenő tiszti főügyész képviselték a megyei tisztikart, egyetlen vidéki főszolgabíró sem tudott megjelenni. Jelen volt viszont Körösi Károly, az Államépítészeti Hivatal vezetője, dr. Gaál Dezső ügyészségi, dr. Jávor Lehel törvényszéki elnökök, dr. Cserfőy Sándor, a járásbíróság elnöke, Zólyomi Lajos pénzügyigazgató, Mérey Aladár, az erdőfelügyelőség és Szeder Pál, a gazdasági felügyelőség vezetője, tehát valamennyi jelentős megyei hivatal főnöke. A főispán bevezetőjének lényege, hogy két szempont miatt hívta össze az értekezletet: a munka megindítását és az ehhez szükséges pénzalapok biztosítását kívánta megtárgyalni. Csaknem minden jelenvolt hozzászólását megörökítette a jegyzőkönyv. Elsőként hangoztatták a közbiztonság megteremtése érdekében a büntetőbíráskodás megindításának szükségességét és ennek előfeltételeként az ügyészségi munka lehetővé tételét. Ezt a hadicélokra elfoglalt helyiségek fölszabadításával vélték megoldani. Többen sürgették a helységek közötti közúti, postai és telefonkapcsolat megteremtését, enélkül a megye egységes irányítása csaknem lehetetlen. Előadták, hogy a hivatalok összezsúfolt helyiségekben vannak, a megyei tisztviselők a főszolgabírói hivatalba szorultak és képtelenek ellátni feladataikat. Az Államépítészeti Hivatal vezetője megállapította, hogy az utak, hidak karbantartását a községek elvégzik ugyan, ez azonban nem szakszerű. Többen szóvá tették a fizetések, nyugdíjak, segélyek kifizetésének elmaradását és emiatt a továbbiakban várható újabb nehézségeket. Szóba került a közmunka, a robot kérdése is, mely nagy igénybevételt jelent a lakosság számára és emellett igen nehezen volt megszervezhető, mert egyesek az alól igyekeztek magukat kivonni.

69 A főispán tudomásul vette a bejelentéseket, ígéretet tett a kérdések lehető rendezésére. Intézkedéseiből látható, hogy ez nemcsak puszta szóbeli ígéret volt, hanem tettek is követték. Ez után az értekezlet után kezd Tolna megyében a főispáni hatáskör az ágazati intézkedések terén csaknem korlátlanná válni. Ettől kezdve tapasztalható, hogy a főispán a körülhatárolt feladatkörén túl is minden vonatkozásban igyekezett segítő, irányító módon intézkedni és ez a tevékenység csaknem áprilisig a megye egész életét átfogja, az új feladatokra is kiterjed. A főispán ténykedésének egyik jellemzője, hogy teret engedett a demokratizmus kifejlődésének. A bonyhádi Kommunista Párt — mint már hivatkoztunk — 1945. január 1-én megbízottat küldött ki a főszolgabírói hivatalba, hogy annak tevékenységét pártpolitikai okokból ellenőrizze.

70 A hivatal megbízott vezetője ezt jelentette a főispánnak és állásfoglalást kért tőle. Válaszában Klein Kálmán január 10-én közölte, hogy a megbízott működése ideiglenes és a „Nemzeti Tanács" megalakulásáig tart, a hivatal vezetője a megbízott működése elé ne gördítsen akadályokat.

71 A főispán közlése alapos volt. Bonyhádon február 4-én a Kommunista Párt kezdeményezésére a Nemzeti Bizottság megalakult és a főszolgabíró már február 7-én jelentette, hogy a megbízottat a párt 176