Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

Közvetetten katonai célokat szolgáltak, de a lakosság érdekeit is elősegítették a következő rendelkezések: 1. Távíró- és távbeszélővezetékek helyreállítása. 2. Utak, hidak, vasutak rendbehozatala, udvarok, járdák és a közterületek egészségügyi szempontból való karbahelyezése. 3. Légoltalmi szervezet és a tűzoltóság megalakítása. 4. Tilalmi idő alatt szabad mozgás engedélyezése azok részére, akiknek munkájuk elvégzése miatt kell közlekedniök. Az élet normalizálását a parancsok csak alapjaiban szabályozták, annak végrehajtását a működésbe lépett helyi hivatali szervezetre bízták. Ennek előfeltételeként elrendelték: 1. A hatóságok, önkormányzatok, hivatalok, iskolák, kórházak és más közintézmények folytassák rendeltetésszerű munkájukat. 2. A termelő-, kiszolgálóüzemek, üzletek tulajdonosait és az iparosokat kötelezték a munkahelyek működtetésének megkezdésére, az alkalmazottakat pedig a munkavégzésre. 7 3. Elrendelték a gazdátlanul maradt vagyonok kötelező és felelősségteljes megőrzését, az elmenekült lakosság vagyonának beszolgáltatását, az ilyen — egyesek által elrejtett, vagy őrzött — vagyon bejelentését, a jogtalanul szerzett javak beszolgáltatását. A fenti áttekintés korántsem jellemzi a helyi parancsnokságok teljes tevékenységét, hanem annak egy részére mutat rá. A kettős funkcióból e parancsok alapján kiemelkedik a katonai elem és ez természetes. Háború volt, kegyetlen véres háború, melyben a Vörös Hadsereg katonáinak véres áldozatok árán kellett az ellenséget visszaszorítaniok, hogy a végső győzelem felé haladjanak, s ezen az úton adják vissza függetlenségüket a leigázott országoknak és megteremtsék a demokrácia építésének lehetőségét. A parancsok ugyanakkor tükrözik a frontparancsnokság kiáltványának, a fegyverszüneti egyezményben foglalt politikai elvek valóra váltására való törekvést. A felszabadulás első napjaiban közzétett rendelkezések, a helyüket elfoglaló területi parancsnokságok egyik első kívánsága a hivatalok, intézmények, önkormányzatok működésének újrakezdésére irányult. A kiáltványnak az a megállapítása, hogy a Vörös Hadsereg nem mint hódító, hanem mint felszabadító lépett Magyarország területére, abban nyilvánult meg, hogy az intézkedések jórészének közvetlen gyakorlását az addigi polgári közigazgatási szervezetre kívánta bízni, s nem vonta az országot közvetlen igazgatása alá. A frontparancsnokságnak a felszabadtíott területek lakosságához intézett és már ismertetett kiáltványa — s ennek nyomán a kiadott parancsok — valamint a fegyverszüneti egyezmény egyrészt jogként, másrészt kötelezettségként állapították meg az államapparátus visszaállítását. Jogként a fasiszta jogtipró törvények hatályon kívül helyezésével, a fasiszta államgépezet szétzúzásának eredményeképp, kötelezettségként, hogy a felszabadító háború győzedelmes befejezését Magyarország a saját állami szervein keresztül segítse elő. A lakosság magatartásának a parancsokból kitűnő részleges szabályozása nem állott antagonisztikus ellentétben a felszabadulással, mint politikai fogalommal. Ezt feltárta Somlyai Magda a szekszárdi I. Helytörténeti Konferencián tartott előadásában.

79 „A szovjet hadsereg — írja — ha le akarta győzni a német és n\a148