Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

mánybiztosok tevékenységét. Ezek felett a fővezérségnél is egy külön kormánybiztos tevékenykedett, aki a hierarchia élén állt. A felsőbb beosztású kormánybiztosnak lehetősége volt arra, hogy az alsóbbrendű kikapcsolásával közvetlenül intézkedjék.

62 Ezek után aligha csodálkozunk azon, hogy november 14-én a 4020/1944. M. E. számú rendelettel a kormány a minisztérium hatáskörét a hadműveleti kormánybiztosra ruházta át.

53 Ezzel tehát az ország közigazgatási mechanizmusának teljes széthullása bekövetkezett. Addig, míg a Sztójay- és Lakatos-kormány igyekezett a rendkívüli helyzetre való tekintettel is megőrizni az ország politikai, közigazgatási vezetését a katonai vezetéssel szemben, a Szálasi-rendszer már erre sem volt képes. Az ország jelentős része ekkor már felszabadult, Budapest körülzárása küszöbön állt, az ország fel nem szabadított részén teljes volt a felfordulás. A fasiszta seregek pusztítva, rabolva vonultak vissza. Ezekben a napokban a fővezérség kénytelen volt rendeletet kiadni a németek fosztogatásaival kapcsolatban is. „Az utóbbi időben mind gyakrabban érkeznek jelentések arról, hogy német csapatok a kiürített községekben fosztogatnak. Az ellenszegülő lakosságot bántalmazzák és általában olyan magatartást tanúsítanak, mely alkalmas arra, hogy a lakosság ellenszenvét kiváltsa."

Di Menekülés Az 1944. augusztus végi, szeptember eleji politikai és harctéri események a kormányt arra késztették, hogy foglalkozzék a szovjet előnyomulás folytán várható és az ország hadszíntérré válásával bekövetkezhető viszonyok előzetes rendezésével. Reális lehetőségként merült fel ennek szükségessége. A megoldás mégis a gyakorlatban aligha vált be, mert még 1944. kora őszén a magyar kormány legfeljebb arra készült fel, hogy a harctéri cselekmények ideig-óráig érinthetik az ország területének egy részét. Joggal írja Somlyai Magda: „Az ország lakosságát készületlenül érte a szovjet csapatok megjelenése. De készületlenül érte a hivatalos vezetést is. E készületlenségből kapkodás és zűrzavar, az előrelátás, a logikus cselekvésre való teljes képtelenség következett. Mindez egy óriási, keletről nyugat felé irányuló menekülési hullámban mutatkozott meg ... Miért volt ez a nagy menekülés? Mai szemmel, mai ismereteinkkel nézve egy kicsit furcsán hangzik, amit erre mindenek előtt mondanunk kell. Menekültek az emberek, mert tájékozatlanságuk révén nem kötötték össze a szovjet hadsereg megjelenését a német fasizmus biztos vereségével. Ügy érezték, hogy az egész frontközelség egy múló dolog, amit meg lehet úszni a Tisza, majd Duna vonala mögé való meneküléssel."™ Tolna megye számára 1944 őszén hihetetlen nagy terhet, megpróbáltatást jelentett ez a menekülési hullám, mert igen jelentős tömegek felvevőhelyévé vált, másrészről a kedvező dunai átkelőhelyek révén további nagy tömegeknek erre volt átvonulási lehetősége. Mindebből azonban a megye lakosságának volt egy igen nagy haszna: megismerte, mit jelent menekülni. Ebből a felismerésből következett, hogy Tolna megye lakosságának csak elenyészően kis része — ennek többsége is hivatali utasításra — vette kezébe a bizonytalan jövő felé vezető vándorbotot. A kormány szeptember 6-án adta ki a hadműveleti kiürítés végrehajtásáról szóló rendeletet.

56 A rendelet kimondta, hogy a hadműveletekre való tekintettel elrendelt kiürítés folytán hajléktalanná vált személyek, állatok, intézmé130