Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

ben azzal, hogy a nemzeti szocialista eszme lendületet kapott, ha nem is jutottunk teljesen diadalra, ugyanúgy új életnek kell kezdődnie a város történetében azon körülmény folytán, hogy nemzeti szocialista pártunknak, a Magyar Megújulás Pártjának egy tagja a polgármesteri széket elfoglalta." Az ismert imrédysta szólamok hangoztatásával üdvözli a polgármestert.

64 dr. Tarlós Károly hasonló gondolatok puffogtatásával kezdte meg beszédét. Nem szűkölködött sajátmaga dícsérésében: „Akik engem ismernek — márpedig kevesen vannak itt, akik ne ismernének — tudják jól, hogy hol és miként dolgoztam eddig. Tudhatják, hogy egyenes, igazságos, mindig gyakorlati, méltányos és gyors megoldásokat kereső és alkalmazó, tisztakezü, istenfélő, vallásos ember voltam. Négy várost szolgáltam már, de mindegyikbe szegényebben érkeztem, csupán a tapasztalatom, erőm és hitem növekedett." Ezután a nem éppen megnyugtató önelemzés után a zsidóság elleni uszítással, újabb fasiszta szólamokkal folytatta beszédjét. Célkitűzéseit három pontban foglalta össze: 1. A hadiérdekek totális kiszolgálása. 2. Közélelmezési problémák megoldása és itt megjegyezte, hogy számol azzal, még szűkösebb viszonyokra kell felkészülni. 3. Hadigondozottakon való segítség. Beszédét a kormányzó éltetésével fejezte be. A szintén imrédysta Leszleyn kívül senki nem jelentkezett, hogy a város nevében üdvözölje a polgármestert. Annál inkább — kissé érthetetlenül — felettese, Szongott Edvin alispán kért szót és szükségesnek tartotta, hogy a vármegye közönsége és tisztikara nevében üdvözölje az első nyilas polgármestert. Ezután további ünneplés nélkül a képviselőtestület áttért a folyamatos ügyek tárgyalására.

65 A szélsőjobboldal előretörésének megyénkben ez az első, egyben egyik legjelentősebb megnyilvánulása volt. Már április 1-én az Imrédy-párt újra megkezdte szerveződését a megyében. Központja Dombóváron volt és az újságban hívta fel a lakosság figyelmét, hogy a Magyar Megújulás Pártja újra vesz fel tagokat és a szervező munkával nemes Derecskéi Fodor Jenőt, a párt megyei vezetőjét bízták meg.

66 Júliusra a két párt, a Magyar Megújulás Pártja és a Magyar Szocialista Párt együtt kértek párthelyiség részére kiutalást a polgármestertől.

67 A szélsőjobboldal tevékenységéről iratok alig maradtak, inkább a felszabadulás utáni népügyészségi és népbírósági ügyekből találhatunk nyomokat szervezkedésükre. Bár általánosan jellemző nem lehet, de több jel arra mutat, hogy sok esetben a pártszervezést megfélemlítéssel, fenyegetéssel, vagy alacsonyabb műveltségűeknél félrevezetéssel segítették elő. Hogy észen a járási nyilas pártvezető egy rokonát azzal a fenyegetéssel szervezte be, ha ellentmond, anyjának péküzletét bezáratja. Amikor az illető belépett, a járásvezető őt, mint szervezési vezetőt jelentette tovább. A népbíróság később megállapította, hogy az illető párttevékenységet nem végzett és a népügyész egyetértésével a vád alól felmentette.

68 Egy másik esetben megállapította a népbíróság, hogy a községvezetőnek bejelentett személy anyagilag ki volt szolgáltatva a nyilaspárt járási vezetőjének, szellemi képességei miatt sem volt képes beosztását ellátni. Bár ezt a tényállást a népbíróság tisztázta, természetesen a büntetés nem maradt el.

09 A Szálasi-hatalomátvétel után még erőszakosabb eszközökkel folyt a nyilaspárt szervezése. A hivatalos hatóságok 1944 közepéig igyekeztek ugyanis a nyilasok tevékenységét korlátozni, illetve állásfoglalásaikban ezt kimutatni. 116