Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)
fedett 5 tábori szekér szolgált a századtörzs, illetve a szakaszok poggyászának a. szállítására. Ezekre a szekerekre rakták fel a tisztek bagázsiá.ját, a muníciót, tartalék élelmet és a tábori sátrakat. A tisztek — köztük Szluha György, szekszárdi plébános, mint tábori káplán — a saját személyükre külön sátrat kaptak, a legénység részére szakaszonkint 18 sátrat biztosítottak. 11 Első állomáshelyük Veszprém volt. Onnan rövid tartózkodás után Körmendre, majd végső táborhelyükre, Szombathelyre meneteltek, ahol a békealkudozások ideje alatt javában folyt a kiképzés és gyakorlatozás, miközben a király is megszemlélte őket. A campoforniói békét október 17-én írták alá, aminek megtörténte után az uralkodó hazabocsátotta a felkelt nemességet. 15 így harci bevetés nélkül oszlott szét a sereg és a Tolna megyei felkelők is csupán négyhónapi katonai gyakorlatozás tapasztalataival gazdagodva tértek haza október végén otthonaikba. Az 1799. év tavaszán Ausztria és Oroszország által Napóleon ellen indított újabb háború eleinte kedvezően indult a két szövetségesre nézve. Napóleon távol volt Egyiptomiban és amikor onnan hazatért, békét kívánt. Oroszország meg is kötötte vele azt, osztrák részről azonban tovább folyt ellene a háború. Amikor 1800. június 14-én Marengónál Napóleon, majd egy-két nap múlva Hochstádtnél Moreau döntő győzelmet aratott a császári seregek felett, akkor már Ferenc császárnak volt égetően szüksége békére. A háborút ennek ellenére mégis folytatta. Sőt, 1800. szeptember 14-én újabb nemesi felkelést hirdetett meg az országban, aminek eredményeképp mintegy 45 000 főnyi nemesi sereg gyűlt össze, amely Eszterházy Miklós herceg, Benyovszky, Mészáros és Splényi kerületi parancsnokok vezérlete alatt indult hadba. 16 Tolna megye a Helytartótanács 1800. június 17-én kelt rendelete alapján előzetesen már az augusztus hó elején tartott közgyűlésében — a kivetésnek megfelelően — egy felkelő lovasszázad és egy gyalogos zászlóalj kiállítását határozta el." A felszerelés és a fegyverzet nehézkes beszerzése miatt a csapatok hadbaindítása ezúttal is egyre késett. Az alispán ugyan mindjárt a gyűlés után azonnal felküldte Budára Posgay Zsigmond megyei tisztségviselőt a Hadi Comissióhoz azzal a megbízatással, hogy jelentkezzék a nádornál és kérje a támogatását a szükséges fegyverzet és ruházat beszerzése céljából. Posgay azonban Budáról az október 18-án kelt levelében arról értesítette Jeszenszky Sándor alispánt, hogy „szerencsétlen volt, mert két órával Budára érkezése előtt a nádor elutazott Bécsbe, de a referens a megye levelét mindjárt utána küldte, s így a választ hamar fogják venni. Ami a kaputot (köpenyt) illeti — írta — csak mind az Nemes Vármegye szörnyeire vagyon az többi vármegyéknek is, így míg meg nem érkezik a nádor az Uniformis Kaputról és Auf slógrul semmit sem tudhatnak. Fegyverre a Kamara 3000-et s több kisebb pénzt ad — folytatta a jelentést Posgay —, de a megyének oda kell mennie Budára és mind annyi bankót vinnyi a katonának kifizetésibe." (A kezdődő inflációban ugyanis megnőtt a becsülete a fém aprópénznek a papírpénzzel szemben — s így súlyos váltópénzhiány állt elő. — H. Á.) Ezzel a levelével Posgay megküldte mindjárt a felkelő katonák zsoldjára és tábori pótlékára vonatkozólag kiadott felsőbb utasításokat és jegyzéket is. Jelentette végül, „hogy dobokat, zászlókat mind a többi vármegyék a magok címerére csináltatnak és már mind ki rukkoltak és exerciroznak ezek a Felső-Vármegyék." 18 A megyében közben az előírásoknak megfelelően folyt a felkelő egységek szervezése. A lovasszázad, amely ezúttal is még legnagyobbrészt nemesekből rékrutálódott, összesen 148 lovasból, 20 altisztből és 8 tisztből állott. A gyalogos 98