Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)
kai 273 Evlia szerint egy dzsámi is volt benne meg húsz deszkatetejű ház, s ű r i erősség közepén egy négyszögű, magas kőtoronyban néhány ágyú. 279 Szekszárd palánkját Ottendorff nagyon gyengének vélte. Evlia szerint viszont — itt erősen túloz — egészen jelentős hely, amelynek nyolc toronnyal ellátott falait kétszáz katona őrizte. Az erősség belsejéről adott leírása már hihetőbb. Eszerint öt ház volt benne csak, a többi szabad téren állt. A dzsámi kis deszkaépület, a vár egyetlen kapuja — felvonóhíddal ellátva — D-re nyílt. A városnál ötszáz házról beszél, ami erős túlzás lehet. A lakosság nagyrészt mohamedán, jobbára határszéli bosnyákokból állt. 280 Szekszárdtól nem messze, a ma is Palánknak nevezett helyen is feküdt egy török erősség, amelyet Jeni- vagy Nova-Palánkának neveztek. Evlia szerint 1596-ban épült a Sárvíz folyón lévő fahíd védelmére. Jelentéktelen kis őrhely lehetett — a török utazó is ezt állítja. Említi vámját is, melyet csak a bor után szedtek. 281 Területünk Sárvíz menti helyei jelentéktelenek lehettek Evlia szemében, ezért néni említi ezeket. Csak Simontornyát írta le részletesebben. Nagy török központnak mutatta be, túlzásokkal. 282 Viszont amit a vár fekvéséről és alakjáról megjegyzett — a számok kivételével — lényegében elfogadható. 283 A simontornyai bég által igazgatott részekről 1669-ből egy szabályrendelet is maradt ránk, amely mind a keresztény világiakra, mind az egyháziakra vonatkozott. 28 '' Vidékünk török uralom alatti utolsó három évtizedéről úgyszólván semmit sem tudunk. A felszabadító hadjárat eseményeit, pusztításait a XVII. század végi összeírások tárják elénk — meglehetős részletességgel. Simontornyát már 1686-ban visszafoglalták a keresztény seregek — rövid ostrom után. 285 A várról és környékéről 1686 és 1696 között több leírás is készült, ezért a török hódoltság utáni állapotokat részleteiben is jól ismerjük. 28 " A hosszúkás várost palánk övezte, vizesárok és részben széles mocsár vette körül. A vár felszereléssel jól ellátott volt, 287 A délebbre fekvő Pálfa a simontornyai harmincadj egyzék szerint régen elpusztult és csak nyolc rác lakta. Szőlőit elhanyagolták, malma nem volt. 288 A folyó túlsó partján — a kissé délebbre fekvő Bikácsnak 1700-ban 30— 40 rossz háza volt. 28 " Ugyanebben az időben Tengelicen 50 ház volt. 250 Kölesd viszont 1688-ban a Simontornya—ozorai uradalom összeírásában a pagi desolati között szerepelt. 291 Szekszárd visszafoglalás utáni életét Mérey Mihály, a kinevezett apát tevékenysége határozta meg. A helység lakosai ebben az időben rácok voltak, csakúgy mint Tolnáé, Ozoráé, Janyáé, stb. 292 Az apátság összeírt birtokainak nagy része puszta volt, vagy csak igen gyéren lakott. 293 Madocsa temploma állt, a török korban állítólag erődítményül szolgált. 294 Az elhagyott magyar falvakat rácok és németek népesítették be. Előbbiek jó része a Rákóczinszabadságharc folyamán elhagyta Tolnát. A németek szervezett betelepítése 1712-től indult meg. 29 " Lényegében a XVIII. század első felében alakult ki az a települési és nemzetiségi-néprajzi kép, amelyet ma is láthatunk Tolna megyében. 75
