Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

emböre Tolnára megiön volt, kit az palotayak el ragaitanak..." Ungnad Dávidnak viszont a következőket írta Ferhát pasa: „... ez el múlt napokban az Nag'sagtok alat való vitezeök Tolnahoz nem mezzé egj falura mentek harmincz haz volt benne, azt mind el égettek az tuggyuk ez frigyben ninczen be foglalna .. "

ÍK 1579-ben pedig kis híján elhajtották a tolnaiak marháit: „...Az palotayak jsmeg eötuenön ki jwttenek uolth Szekszárd fele — írta Vejsz pasa Rudolf császárnak —, az tolnayak barmából, 200, eöt cyobant el ragattanak volth, vtannok leuen megh möntöttek.. "

m Sőt odáig merészkedtek, hogy a dunai török hajókat is megtámadták. Musztafa pasa erről 1576-ban a következőket írta Rudolf császárnak: „Tolnán alól ottis egy haiot ezön keppen el swllieztöttenek kiről eginehani ezbr forint kar löth.. ,"

258 De míg a megye délebbi részeire — érthetően — viszonylag ritkán jutottak el a magyar portyák, addig a királyi várakhoz közelebb eső Simontornyát és környékét annál jobban nyugtalanították. Azonban nem volt ez egyoldalú csatározás, mert a simortornyai bégek is részt vettek szinte minden nagyobb török vállalkozásban, de „saját szakállukra" is szívesen elszáguldott tak a magyar végvárak alá.

259 Az 1570/80-as évekből gyakran olvashatunk a magyarok váltakozó sikerű lesvetéseiről. Ragadjunk ki néhány példát a sok közül! 1579-ben így tudósít egy magyar vállalkozásról Vejsz pasa Rudolf császárhoz írott levelében: „ ... Az pözpöremy Fekete Mate fw ciatazo, Symon tornia mellett az vtakat lesuen, hárman az vton jwuen ketteit meg eölte eggyket el vytte.. .

,ím 1580-ban pedig az alábbiak történtek: „... Symontornya es Koppan tartomaniban, az pözpöremyek, palotayak, cyobancziak, tyhanyiak, papayák, deuecyeriek, es ez körniwl való veg béliek egi masth ertuen, az el vegezöt frigh ellen; jllien ellenközö dolgokat myeltenek; hogi myolta Szigeth var meg vetötöth, az möli faluk adót nem fizettenek emböröket ragadoztatnak; vionnan le telepödöth valamy zegeny olahoknak faluiokat dulliak foztiak kik közzwl egy ellenközö dolog ez.. ."

261 A tizenöt éves háború idején lángoltak föl újra a harcok. A fő hadszínterektől viszonylag távol fekvő területünk sem tudta elkerülni a pusztításokat. 1599-ben Tolnánál hajtották végre a hajdúk egyik legfényesebb haditettüket, amikor a Budára tartó török hajókaravánt elfogták, ül. megsemmisítették csaknem teljes egészében. Pálffy Miklós és Adolf Schwarzenberg közös hadivállalkozásában „tria millia militum Vngarorum, quos hoc temporis Hajdunes vocant" vett részt.

262 Először ostrommal elfoglaltak a Duna szigetén egy castellumot.

2

"

3 Majd megvárták, amíg Tolnához értek a török hajók, amelyek a katonák zsoldját vitték Budára. Ekkor „Vngarorum pars in scophes ac navigia impositis tormentis, telisque missilibus, biffariam eos agressi fuerant. Non diu ancipiti praelio decertatum est.. ."

264 A vége a törökök teljes veresége lett, sőt „captus unus ex omnibus Begus cum XXXII Turcis", ül. „Mohácsiensi et Zexardiensi Begis captis.. "

m Simontornya vidéke 1603-ban szenvedett sokat, nem is a csatározásoktól, hanem a környékre télire beszállásolt tatároktól, akiknek pusztításai abban az időben szinte közmondásosán rettenetesek voltak.

266 De a magyarok sem hagytak nyugtot a vidéknek. Ezt bizonyítja Ali budai pasa levele IUésházy Istvánnak 1608-ból: „Ismét az én magam puskásimból három ember onnan alól (=Szeged felől, Cs. Cs.) és egynéhány mészárosok uti társul lévén Pakos (=Paks Cs. Cs.) és Tolna között reájok lovasok öt73