Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

gig terjedő területre helyezte Beles, Hódos, Tökösszeg, Végfalu, Középfalu, valamint Kaptáros nevű falut. Ezek említése először csak a XIV. század elejéről ismeretes.

117 De ez a tény korántsem zárja ki Árpád-kori meglétüket, különösen akkor, ha a területükről Árpád-kori régészeti anyag több lelőhelyről ismert. Határjárásos oklevelek sajnos erről a vidékről nem álltak rendelkezésünkre, ezért a fenti helyneveket régészeti lelőhelyekkel nem tudtuk azonosítani, ugyanis csak Hódos őrződött meg dűlőnév alakjában. A helyhez kötés pedig azért is fontos lett volna, mert éppen az egyetlen Hódos kivételével valamennyi fenti helység oklevelesen igazolhatóan részben vagy egészében besenyők lakta hely volt a XIV. században.

118 Borjádtól Nagydorogig tizenhat, az Árpád-kortól a XV. századig keltezhető régészeti lelőhely található. Kettőnél a templom maradványait is megtaláltuk. Egyik talán Uzddal (esetleg Hódossal?) azonosítható. Uzdot 1289-ben mint nemesek lakóhelyét említették (Nobiles de Wzd servientes quondam Moys magistri Tauarnicorum reginalium).

119 Borjád birtokosa pedig a Bikács nemzetség I. Farkas ága volt.

120 Középfalu 1255-ig comes Paulus filius comitis Seech de Saar tulajdonában volt, aki ebben az évben más birtokaival együtt cum omnibus utilitatibus suis et pertinencijs vniversis elcserélte comes Barnabás filius Gerege tiszántúli birtokaiért.

131 Bika falu Karácsonyi János szerint Kajdacs és Hídvég között lehetett, a Sárvíz mellett. Adásvételéről az 1270 körüli időből és 1291-ből vannak adataink amikor a Szente-Mágócsok és a Szakadátiak között cserélt gazdát.

122 Beles viszont 1290-ig Erzsébet ifjabb királyné birtoka volt, majd a királyné a margitszigeti (budai szigetnek említve) apácáknak adta. Jelentős hely lehetett, mert villaként említették.

123 Beles, Középfalu és Kajdacs egymáshoz viszonyított fekvésére leginkább egy 1410. évi oklevél határleírása ad támpontot.

124 A mai Kajdacs falu határában tíz középkori lelőhelyet találtunk, de éppen a nagy szám miatt kérdéses, hogy melyik lehetett azonos az Árpádkori Ka j daccsal.

125 Kajdacs már a pápai tized jegyzékben is szerepelt, első okleveles említése 1399-tből való.

126 A XIV. században besenyő településnek megjelölt Kajdacs név török eredetű, akárcsak Bika, Bikád, Kajmád.

127 Kajdacstól É felé haladva következett Dorog, amelyről szintén csak a XIV. századból valók az első írásos adatok (1361: Dorogh).

128 Területén több Árpád-kori régészeti lelőhelyet találtunk.

120 Doroggal szemben, a Sárvíz túloldalán fekszik Szentlőrinc.

130 Neve ugyan csak a XV. századból ismeretes írott forrásokból,

131 de a név alakja Árpádkori települést feltételez. A pápai tizedjegyzékben templomos helyként említett Csetény (Chechen, Checin) Árpád-kori volta is valószínűsíthető.

132 Helyén nem történt még régészeti terepbejárás. A mai Sárszentlőrinc határának É-i sarkában, a Csetényi dombon 1864-ben láthatók voltak a maradványai.

133 Környékén még több falu helyét feltételezhetjük. Csánki ettől kissé nyugatabbra fekvő területre helyezte Csilleget (első említése: 1397)

134 és Bikádot (első említése: 1343).

135 Feltételezhető helyükön eddig nem történt régészeti terepbejárás. Csetény tői É-ra volt Egres, amely a mai Rácegres pusztának felelhetett meg.

136 Már 1324-ben említették, s a pápai tized jegyzékben templomos helyként szerepelt.

187 Ismerték helyét a XIX. század közepén is, mint azt Pesty Frigyes helynévgyűjtése Pálfára vonatkozó része is bizonyítja.

138 Valószínűsíthetjük, hogy Egrest már az Árpád-korban lakták. Északra tőle találjuk Aport 63