Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

tánaba vegyül szívessen, múzsák között mulat, rózsák között vörössen rózsának felgyulad. Mint újhold jő az égre, mélázva is vidám és a naptól az éjbe fényt lop be délután s a bús éjben e fénynek jelével integet s varázsol a szegénynek zsebébe kincseket, mosolyg a sírók közt is, mint felhők közt a hold s gyémánttá lesz a könny is amerre csak mosolyg és szeret minden szépet: a csokrot és a képet, az édes életet, a táncot és a rózsát, mert legfőbb múzsa múzsák közt ő: a Szeretet! Babits ezekben az években több, kifejezetten alkalmi verset írt: a Szekszárdon is szerepelt Kerékj ártó Duci hangversenyéhez prológot, a Miatyánkot, amely mint a cím alatt zárójelben közli, „ egy bécsi műintézet által kiadott műlaphoz készült", a Palidóniát pedig egyenesen „irodalomtörténeti dokumentum"'-nak nevezi. A szekszárdi Prológ jó vers: hódol az élőkép szépasszonyai előtt, de ki tud lépni a szűkre szabott alkalmiságból is, finom iróniája pedig, mely lelkendezés helyett „enyhe részvétet" emleget csupán, voltaképpen az úri Charitast teszi kétségessé. Egyik tréfás ötlete, jóval később majd Karinthynál visszhangzik: A férfi másra éhez és másra vágy a nő, egyik hasonlata pedig messze túlmutat a versen, amit az Isten tenyerén indító soraiba mentett át: Mint a régi szentek száján írt szalag kilóg — úgy e versből a prológ. „A fiatal költő maga szavalta el szép versét" — olvassuk az egykorú beszámolóban. Ez volt Babits első szekszárdi nyilvános szereplése. Sajnos, nem sok követte. Következő fellépésére csak 1918 tavaszán került sor. Addig, mintegy közjátékként, a vendégszereplő Beregi Oszkár, a kor egyik legnagyobb színésze, próbálta megkedveltetni a szülővárossal Babitsot. Nem sok eredménnyel, mert az egykorú kritikákban Beregi Babits-szavalata egybefolyik a nyilván ráerőszakolt két Bodnár-verssel. Beregi egy Dante-részletet adott elő Babitstól és a kritikák szerint a Fekete város című verset, amin nyilván a Fekete országot kell értenünk. Beregi „pazarul szórta művészetének értékes morzsáit",

13 s mint a névtelen kritikus megjegyzi, „különösen meleg ovációt szerzett Babits és Bodnár szekszárdi vonatkozású költők verseivel". De Beregi vendégszereplésének volt egy másik, szinte irodalomtörténeti jelentősége is: Petőfi versét is szavalta, A négy ökrös szekeret, a nézőtéren pedig ott ült a 86 éves Törökné Sass Erzsike, a vers ihletője és főszereplője, akinek Beregi 300