Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

és ezt nem lehet a tanácsrendszer és a 'Tanácsköztársaság államvezetése terhére írni. „Ha a Tanácsköztársaság jogalkotását, állami berendezkedését, alkotmányát egészében értékeljük, jeltétlenül arra a következtetésre kell jutnunk, hogy megjeleltek a társadalmi jejlődés igényeinek, a nép érdekeinek, azoknak az alapvető követelményeknek, amelyeket egy kialakuló szocialista állammal szemben támaszthatunk. A Magyar Tanácsköztársaság valójában az első olyan állam volt a magyar jöldön, amelyben a nép vette kezébe saját sorsának intézését. A Magyar Tanácsköztársaság tapasztalatai hatékonyan segítették a jelszabadulás utáni államépítést is."™ A tanácsok igyekeztek minden felvetett kérdést megtárgyalni, így Tolnán az április 15-i ülésen foglalkoznak a magas halárakkal.

157 Tekintetbe veszik a halászok gondjait, megállapítják az egyes halfajták eladási árát. Április 24-én elkészítik a községi irodák, illetve ügyosztályok munkarendjét.

158 Ekkor a katonatanács tagjai ismét felszólalnak, mert katonai ügyosztályt nem létesítettek. A felszólalásnak helyt adnak és a május 18-i ülésen megállapítják ennek ügykörét.

158 Ide tartoznak az összes katonai panaszos ügyek, büntető és kihallgatási ügyek, utazási engedélyek, piaci és belrendészeti problémák, közbiztonsági ügyek, katonai beszállásolások, kocsi- és hadimunkás szolgálati ügyek. A tolnai katonatanács működése nem tárul elénk olyan érzékelhetően, mint a dunaföldvári nemzetőrségé. Űgy látszik itt is, hogy azok a szegényebb elemek tömörültek ide, akik sem a munkás-, sem a paraszttanácsban nem találtak érdekképviseletet. Július 19-én szabályozzák az engedélyezett borkimérést. Annyira lényegesnek tartják, hogy komolyan szóba kerül a bornak a községházán való kimérése.

1150 Javaslatot terjesztenek a földművelésügyi népbiztoshoz a halászható területek szocializálásáról.

161 Még májusban (18-án) a rühesség és tetvesség leküzdésére azonnal fürdőt építenek és a szegényeknek ingyenes használatot biztosítanak.

162 Igen érdekes a június 9-i határozat. Eszerint megengedik, hogy a hitközség (katolikus) megbízottai a tanács kiküldöttjeivel felkeressék a kötelékükbe tartozókat, összeírhatják kényszer alkalmazása nélkül azt, hogy az egyház fenntartásához miben járulnak hozzá.

103 A tanácsi jegyzőkönyvek sok esetben nem tartalmaznak részletes adatokat arról a küzdelemről, melyet a szocialista termelési viszonyok megteremtéséért folytattak. Ennek magyarázata az lehet, hogy a szocializálási eljárásokat — akár mezőgazdasági, ipari, vagy pénzintézeti vonalon — közvetlenül a kormányzótanács és a vármegyei, városi, járási és községi direktóriumok hajtották végre. így történt meg a jelentősebb ipari üzemek és a pénzintézetek államosítása. A földművelésügyi népbiztosság szervezte meg a nagybirtokok szocializálását, és megyei központokon keresztül irányította a mintegy 100 megyei termelőszövetkezet munkáját. A szociális intézkedések megvalósításába a tanácsok bizottságok kiküldésével kapcsolódtak be, melyek a direktóriumok irányítása alatt működtek, és ezek tevékenysége a direktóriumok iratanyagában, nem pedig a tanácsok jegyzőkönyveiben található meg. Emellett azonban igen jelentős volt a tanácsok szerepe, mert sok esetben alkalmatlanság miatt a korábban kiküldött bizottságok tagjait visszahívták. Ezeknél az akcióknál a testületi tevékenység többre nem is terjedhetett ki, a végrehajtás az igazgatási szervezet feladata volt. A nemzetiségi kérdés is elénk bukkan. Tolna megyében — véleményünk szerint — ez eddig nem bírt különösebb jelentőséggel. Eltekintve attól, hogy a 258