Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

gú igazoló bizottságot küldött ki, melynek tagjai... elvtársak. A választási bizottság a szavazatok átvételére 3 szavazatszedő bizottságot küldött ki. Az I. számú szavazatszedő bizottság ... stb. A választás ideje április 6-án délelőtt dobszó útján, délután népgyűlés útján közhírré tétetett. Miután Dunaföldvár községnek 13 000 lakosa van, a tanácsba 50 tag választása rendeltetett el. A választási eljárás délelőtt pont 7 órakor kezdődött, s véget ért este fél 10 órakor." m Megállapítja a jegyzőkönyv, hogy a három szavazókörben összesen 1136 szavazatot adtak le, majd ABC-sorrendben közli az 50 legtöbb szavazatot nyert személy nevét. Megállapítja azt is a jegyzőkönyv, hogy a szavazás alatt semmiféle kifogás, vagy észrevétel nem merült fel. A szavazólapokat összeszámolták, az megegyezett a szavazott személyek számával és a felsorolt tanácstagok neveivel, így az eredményt éjjel egy órakor kihirdették. Igen nagy értéke van ennek a jegyzőkönyvnek, mert a szavazatok számát az egyes tagoknál feltünteti. A megválasztottak között vannak volt képviselőtestületi tagok, elöljárók, a nemzeti tanács vezetői és tagjai és a nemzetőrség ismert tagjai. Legtöbb szavazatot Tóth János (1121), Kovács Ferenc (1120), Szabó Mihály Gógán id. (1117) kapták. Ezek további szereplését nem ismerjük. A régi képviselőtestületi, illetve elöljárósági tagok közül Gazdag Dezső jegyző és Németh István szomoládi 1097, illetve 1099 szavazatot kaptak. Egyes nevek mellett szerepel a „vörösőr" kifejezés, ezek általában ezren felüli szavazatot kaptak. Az eddig működött ideiglenes direktórium tagjai a következő számú szavazatokat kapták: Kelemen Izsó 931, Scheiermann János 923, Németh Sándej; szomoládi 1087, Gurics János 1108, Pabar Frigyes 1081. Abelovszky Józsefnek, az átalakult nemzeti tanács elnökének, majd a március 21-én megalakított vörösőrség parancsnokának 715 szavazata volt. Ez a tanács ült össze először április 9-én. Első ténykedése az volt, hogy az ideiglenes direktórium és egyéb ideiglenes szervek eddigi működését tudomásul vette. — Ezeket korábban ismertettük.

115 A választásokon megnyilvánult aktivitással, az első igazi választás megyei eseményeivel részletesen foglalkozik K. Balog János.

116 A helyi tanácsokról általában intézkedik az Ideiglenes Alkotmány 6. §-a: „A falvak, városok ügyeit a munkások, katonák és földművesek tanácsai intézik", majd a 15. § részletezi ezt: „A falusi, városi, járási és megyei tanácsok kötelesek a felettes tanácsok rendeleteit végrehajtani, a területükön élő dolgozó népesség gazdasági és kulturális jólétét mindenképp előmozdítani és a területükön felmerülő összes helyi jelentőségű ügyekben intézkedni." A tanácsokon belül az intéző bizottság helyét a 16. § állapítja meg: „Az intéző bizottságok azoknak a tanácsoknak felelősek, mely tanácsok a bizottságokat kiküldöttek."

1

" Láthatjuk a fentiekből, hogy a községi törvény szűkre szabott kereteivel szemben az Ideiglenes Alkotmány az államhatalom és közigazgatás egyetlen és hatáskörében teljes helyi letéteményesévé tette a tanácsokat. Az intéző bizottságokat pedig alárendelte a tanácsoknak. Ez igen nagy felelősséget, súlyos feladatot jelentett. „Forradalmi Kormányzótanács a Magyar Köztársaság c. hivatalos lapban rövid idő alatt a rendeletek egész sorát tette közzé a program végrehajtására. Ennek eredménye az lett, hogy az eddigi uralkodó osztályok elvesztették kizsákmányolásuk gazdasági alapját, a termelési eszközök magántulajdonát és kiszorultak a politikai élet területéről. Ugyanakkor a proletariátus minden szabadságot, jogot és hatalmat kezébe vett abból a célból, hogy meg251