Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

riumot.

106 Következő napon, április 1-én újabb együttes ülést tartanak. Első napirendi pont: „A direktóriumi tagok létszámának emelése." A tárgysorozati pont első részét érdemes szó szerint idézni: „Linka Ottmár községi helyettes főjegyző előterjeszti, miszerint a hármas tanács hivatalos elnevezése ezentúl: községi kormányzó tanács lesz. Egyben bejelenti, hogy Szekszárdon a vármegyei direktóriumtól nyert utasítás értelmében kell, hogy a direktórium nálunk is öt tagból álljon, amely direktóriumban a község vezetőjegyzőjének is helyet kell biztosítani."

107 Ezt az együttes ülés elfogadta s egyesek felszólalása után ötödiknek megválasztották érdemeire való tekintettel Appelshoffer Ádámot. Ekkor viszont Inhóf József javasolta, hogy Szóhnernek is helyet kell biztosítani a direktóriumban — erre korábban utaltam már. Linka megpróbál közbeavatkozni. Azt állítja: ő tudja, Szóhnernek nagyon sok dolga van, nagy családja mellett rászorul iparának folytatására. Javasolja tehát, hogy tekintsenek el a megválasztásától. Inhóf azonban nem hagyja magát — sajnos nem tudni milyen hátsó tényezők hatására —, ragaszkodik Szóhner megválasztásához, s így a jegyző által öttagúnak kívánt igazgatótanács 6 taggal alakult meg. Most már választanak elnököt is, s ez nem Király József, a korábbi „egyetemes tanács" elnöke, hanem Appelshoffer Ádám lesz.

108 Linka jegyző spekulációi a következő napirendi pontban már jobban kibontakoznak. Tárgy: „Az elöljárósággal leendő intézkedés." Bejelenti, hogy az elöljáróság tagjai a direktórium rendelkezése alatt állnak, s kéri, döntsenek további sorsuk felett, majd a következő határozatot fogalmazza meg: „A jelenlevők egyhangúlag kimondották, hogy az elöljáróság minden tagja mint bizalmi férfiú, helyén marad, úgyszintén a jegyzők is, azzal a megszorítással, hogy a fontosabb ügyeket elintézés előtt mindenkor bemutatni tartoznak a direktóriumnak .. "

m Saját direktóriumi tagságának kivívásával, valamint ennek a határozatnak keresztülvitelével tehát pozícióját és befolyását biztosította. Később még egy akciót vezet le hasonló céllal: akkor ő már nem direktóriumi tag, de kinevezi magát a „jegyzői irodák főnökévé" és ebben a pozíciójában magához ragadja Németh Ferenc tanítótól a jegyzőkönyvek vezetését is.

110 Egyelőre nem tisztázott, hogy miért, de még április 9-én is ezek az ideiglenes szervek működtek Tolnán. Erre utal az e napon készített együttes ülési jegyzőkönyv, amikor megint kormányzótanácsi elnököt és direktóriumot választanak. Feltételezhetően Appelshoffer és Király, vagy híveik között volt valami ellentét, végül is Király szenvedett vereséget. Érdekessége még ennek a választásnak, hogy a direktórium öt tagjára Appelshoffer tett javaslatot, azonban a katonatanács tagjai közbeszóltak. Közülük senkit sem javasoltak. A katonatanács elérte célját, mert kapott egy helyet, Király József viszont kiesett a direktóriumból. Természetesen Linka főjegyző neve, mint direktóriumi tagjelölté, szóba sem került már.

111 E rövid, de tárgyunk szempontjából rendkívül jelentős időszakról való adataink igen alapos vizsgálatot igényelnek. „Magyarország proletársága a mai nappal a maga kezébe vesz minden hatalmat."

1

" Ezzel a klasszikus mondattal kezdődik az új központi szerv, a Forradalmi Kormányzótanács és a két pártból egyesült Magyarországi Szocialista Párt első kiáltványa, a „Mindenkihez". A hatalom gyakorlását konkrétan is megfogalmazza: „E tanács — a Forradalmi Kormányzótanács — kötelessége lesz a Munkás-, Paraszt- és Katonatanácsok 248