Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

J szerűen van felszerelve a mostani apát költségén, de a visitator személyesen nem jelent meg a községben, mert a fajszi plébániát „nagyon régi idő óta a kalocsai érsekség plébánosai igazgatták és már több visitatio volt a kalocsai főegyházmegye részéről" (tam longo tempore administretur per parochos archi-dioecesis Colocensis, et iam plures ex parte archi-dioecesis Collocensis visitationes factae sínt).

120 A szekszárdi apátság megszüntetésével azonban már nincs vita a fajszi plébánia hovatartozandósága felett, csupán a kegyuraságot nem igényli az érsek, ez a terhekkel együtt a földesurat illeti, s az továbbra is a szekszárdi apátság,™ majd az egyetem,

128 végül a tanulmányi alap, mely a szekszárdi apátság jogait ós terheit, így a kegyuraságot is) átvette.

129 Más kérdés volt azonban a község (Fájsz) tizede. Ezt a kalocsai érsek mint metropolita magának igényelte. Erre enged következtetni, hogy Klobusiczky Ferenc kalocsai érsek (1751—1760) Fájsz tizedét átengedte a kalocsai főkáptalannak.

130 A volt fajszi prediális székhez tartozó községekben mint pl. Nemesnádudvaron, vagy Szakmaron már a kalocsai érsek a kegyuraságot is magához vonta.

131 A többi községek — Bátya kivételével, ahol patrónus nem volt, — a török háborúk alatt elpusztultak, legfeljebb puszta, vagy dűlőnevek őrizték meg neveiket. Fájsz maga birtokjogilag a Mária Terézia urbáriuma idején is a szekszárdi apátság tulajdonában van, az összeíráskor nincs jobbágy, mindenki zsellérnek van feltüntetve.

132 Nádudvar

13

* s a többi még meglévő birtokok a kalocsai érsekhez kerültek.

134 A török kiűzése után Csáky Imre érseksége alatt (1710—1732) csak 15 plébánia volt,

133 köztük Fájsz, Bátya a régi prediális községek közül. Patatich Gábor (1733—1745) érseksége alatt újjáépítettek 12-t, köztük az újonnan betelepített Nádudvarét, s ezzel az egykori prediális szék plébániáinak feltámasztása be is fejeződött,

1

*

6 a szakmárit csak 1868-ban állították helyre. A XVIII. század második felében csak Fájsz maradt magyar plébánia, Nádudvar német, Bátya szerb lett.

137 Az egykori prediális székből tehát a Duna—Tisza közén Fájsz maradt meg, amely a török uralom után is lakottként került ki s a török kivonulása után tartott első adókivetésnél egynyolcad, 1695-ben pedig háromnegyed nemesi portát vetettek ki rá.

138 Az első regnicolaris összeírásnál mint curiális község szerepel, ugyanezt látjuk az 1720. évi összeírásnál is.

139 Mária Terézia urbáriumának végrehajtásakor 1770-ben a minden községben feltett ún. kilenc kérdőpontra adott válaszok a fajsziak régi szabadságát tükrözik. Fajszot az összeírok most is curiális községnek tüntetik fel. A községbeliek azt vallják, hogy urbáriumuk soha sem volt. 3 év óta évenkint 66 Frt 80 Kr-t fizetnek a földesúrnak. Más szolgáltatásuk nincs, csupán minden harmadik esztendőben a helység kocsiját 4 lóval Bécsig küldik, azt is az uraság költségén. Ezekkel megváltják az összes beneficiumokat, amit az uraságtól kapnak. Robotot nem teljesítenek. Szántóföldjük alig van, ami gabona azon terem, az után tizedet adnak. Végül azt vallják, hogy szabad jobbágyok, akik bárhova mehetnek, ahová nekik tetszik.

140 Néhány évvel később az urbárium tényleges végrehajtásakor (1776ban) már nincs szó kuriális községről. Az összeíró küldöttség azt rögzíti le, hogy az úrbéri összeírásba rubrikailag beiktatott jobbágytelki állományokat a terület csekélysége miatt nem tudták megállapítani, valamennyit zsellérként írták össze. Kilencedet eddig nem fizettek, a jövőben cenzust fizet24