Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

az ezredtrombitásnál az ezredkovácsnál az őrmester napi zsoldja a kápláré a közlegényé a gyalogságnál hópénz stb. ezredesnél alezredesnél őrnagynál (főtsrázsamester) kapitánynál főhadnagynál alhadnagynál az őrmester napi zsoldja a kápláré a szabadosé (gefrejter) a közemberé pedig A kenyér- és lóporciót a legénység természetben kapta meg, míg a tiszteknek a porcióbeli váltságot készpénzben fizették ki.

200 Í3 frt 48 krajcár 12 frt 39 krajcár 58 krajcár 34 krajcár 16 krajcár 203 frt 55 6/8 krajcár 150 frt 48 3/8 krajcár 119 frt 23 krajcár 98 frt 6 4/8 krajcár 47 frt 49 6/8 krajcár 41 frt 50 krajcár 40 krajcár 24 3/8 krajcár 18 1/8 krajcár 12 1/8 krajcár volt A felkelések — főleg a legutolsó — történetének részletes ismeretéből megállapíthatjuk, hogy a vállalt anyagi és pénzáldozat teljesen hiábavalónak bizonyult és semmi komoly eredménnyel sem járt. De nem is járhatott, mert a birtokos nemesség az inszurrekció fenntartásához nem rendelkezett már elégséges anyagi erővel és kellő személyi részvétellel, sőt arra még a nemesség egyeteme sem volt képes. A felkelés anyagi fenntartásába, főleg személyi állományába a megyéik, így Tolna megye is, nagymérteikben kényszerültek bevonni a nemességen kívüli, az inszurrekció céljaiban egyáltalán nem, vagy igen kevéssé érdekelt rétegeket. A felkelő sereg költségeinek fedezése céljából külön megadóztatták a honoráciorokat: a papokat, jegyzőket, orvosokat, tanítókat, továbbá az uradalmi alkalmazottakat: ispánokat, számtartókat, azonkívül az árendásokat: malom, kocsma, kereskedés. A felkelésre köteles nemesek húzódoztak a seregben való személyes részvételtől is és ha csak tehették, igyekeztek maguk helyett más valakit állítani. Saját költségén, saját személyében részt vevő nemes földesuraság alig akadt a kiállított csapatokban és a rája kivetett hozzájárulási költségeket is nagy késedelemmel fizette be a megyei felkelési pénztárba; még 1810. év végén is tetemes volt a hátralék. A felkelés intézményének a fenntartása tehát végeredményben kizárólag a nemesek önző, anyagi érdekeit szolgálta. 12 Tanulmányok Tolna megye történetéből 177