Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

Ügy látszik, a ,,hazaszéledteket" még nem kísérték addig vissza.

173 A század parancsnoka Benyovsziky Károly július 8-án a felmentését kérte azzal az indokolással, hogy beteg, nem tud napi 3—4 stációt megtenni és otthon a felesége is betegeskedik. Kérelmével a hadi kormányhoz utasították azzal, hogy betegségének igazolására tábori orvosi bizonyítványt is csatoljon.

174 Felmentése, illetve hosszabb szabadságolása azonban nem történt meg, mert még november 7-én is ő vezényelte a századot. A parancsnokság a kéthónapos pápai tartózkodás ideje alatt a gyalogoknál is a kiképzésre, gyakorlatozásra fektette a fősúlyt. Igyekezett a megfogyatkozott létszámot a szökevények visszakísértetésével feltölteni. Nagy gondot okozott a rossz fegyverek kijavíttatása és az elhányt felszerelés pótlása. A Tolna megyei lovasszázad tehát Győrszentmártoniban, a gyalogcsapat pedig a pápai laktáborban szállásolt, amikor a király október 24-én közölte hadaival, hogy az október 20^án Bécsben aláírt békét megerősítette. A nádort értesítette a király arról, hogy a békeszerződés értelmében a francia had november 20-áig fogja elhagyni az országot, eddig az időpontig — bár a 6 hónap letelt — az insurrectiónak továbbra is fegyverben kell maradnia. A vármegyékre azonban a fegyverben-maradás már nem jelent megterhelést, mivel november 1-től kezdve az egész nemesi had kincstári ellátásban részesül. Egyúttal utasította a nádort, hogy a felkelő csapatokat Székesfehérvárra vonja össze, tekintve hogy ott akarja a sereget hazabocsátás előtt megszemlélni. Az utasítás eredményéképp a felkelő had főhadiszállása november 3-án már Fehérváron volt.

173 A királyi bejelentéssel egyidőben Mecséry altábornagy levélben kérte Tolna megyét is, közölje vele sürgősen a felkelt csapatok revíziója és elbocsátása előtt tartandó ülésének az időpontját, intézkedjék egyben az állandó deputáció, hogy a szabadságon levő insurgensek a megtartandó revízión feltétlenül jelenjenek meg.

176 Az október 30-án kelt írásában már a csapatok hazatérésének az útvonalát is közölte Mecséry, amely szerint „a megyei lovasszázad, melly mostanság a Ns. Somogyi Ezrednél vagyon, a jövő holnapnak (nov.) 6. napján Pinczehelyre, 7-én Kölesdre, 8-án pedig Szekszárdra megérkezik. Szinte a fejérvári osztálynál levő gyalogság 5-én Fehérvárra, 6-án Kalózra, 7-ikben Simontornyára jővén és ottan nyugvó napot tartván a további el rendeltetését a T. Ns. Vmgye rendeléseitől várni fogja azon hozzá tétellel, hogy a Revíziónak napján, melly iránt a tudósítást mentül előbb ki kérem, Szekszárdon mind a lovasság, mind a gyalogság megjelenjen.""

7 Mecséry levőiében jelzett napokon és helyeken azonban sem a lovas-, sem a gyalogszázad nem jelent, de nem is jelenhetett meg, mivel a király csak november 17-én tartotta meg Fehérváron a szemlét, annak megtörténte, illetve a francia hadak kivonulása előtt pedig nem kezdődhetett meg a nemesi csapatok hazabocsátása. A királyi szemle alkalmával a Somogyi lovasezredet az első vonalba osztotta be a főparancsnok, mint a legkiválóbb lovasokat. A király 17-én a legkésőbb bevonult tiszai kerületek lovasságának a gyakorlatait tekintette meg, 18-án a veszprémi gyalogzászlóalj lőgyaikorlatát, majd 19-én a dunamelléki lovasezredéket és a Fejér megyei zászlóaljat (tolnaiak) szemlélte meg. A szemle után egy ideig még a laktáboraiikban kellett maradniok a felkelőknek, és csak a francia hadak kivonulása után kezdődött meg a csapatok haza vonulása.

178 A Somogyi ezred november 7-én indult el Győrszentmártonbói a fehérvári szemlére. Thomándon, Varsányon és Szentkirályon átvonulva 9-én Olasz168