Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

Á szemle a közgyűlési jegyzőkönyv szerint a következőképp történt meg: „A megyebeli Ns. Lovas- és Gyalog Felkelő Sereg mustrája a mai napra (május 15.) lévén meghatározva Báró Mecséry altábornagy, a Mária Terézia Rend Közép Rendű Keresztese, gróf Apponyi főispánnal együtt Szekszárdon a vásárok szokott helyén egybegyűlt Seregeket, először a tiszteket, majd. az altiszteket, végül a közembereket egyenként megvizsgálta. Utána a két Sereg négyszögre állíttatott és Mecséry generális buzdító beszédet intézett hozzájuk. Majd a főispán szólott és búcsúztatta a megye nevében a felkelőket. Kérte a generálist, hogy bölcs igazgatásával gondoskodjék a felkelőkről." A mustra után mindkét csapatot azonnal útba kellett indítani Győr irányában.

50 Tolna megye közgyűlése, miután összeíratta a felkelésre köteles nemességet, kiállította a megajánlott lovas- és gyalog felkelő csapatot, határozott a ruházat, a felszerelés, a fegyverzet és ellátás költségeiről, majd útnak indította a csapatokat, tulajdonképpen eleget is tett a felkeléssel kapcsolatos és törvényben előírt kötelezettségeinek. Végül az 1809. május 28-i közgyűlés a halasztást nem tűrő ügyek intézésére ezúttal is egy „permanens deputációt", állandó bizottságot választott és hatalmazott fel. A küldöttség tagjaivá Cseh László, bölcskei birtokos nemes 1. alispán elnökletével, Nunlkovits Ferenc, börzsönyi birtokos nemes, Perczel Ferenc, bonyhádi közföldesúr, Csapó Sándor, tengelici közföldesúr, Aszalay, paksi birtokos nemes és Forster János (öregebb) paksi birtokos nemes táblabírákat, továbbá Daróczy Antal, bölcskei közföldesurat, Rehák János földvári inspektort, Korniss Pál alszolgabírót ós Forster János megyei alügyészt választották meg. Kimondották egyben, hogy „a küldöttség ülő helye Földvár legyen, mivel az közel esik a levelezésükben álló szomszédos Fejér és Veszprém megyékhez és Budához is közelebb van. A küldöttség pedig haladéktalanul menjen Földvárra és ott minden olyan ügyben döntsön, amelyre jogot nyert.""' Később azonban a deputáció székhelyét a június 22-i közgyűlés visszahelyezte Szekszárdra.

58 A bizottság tagjainak összeállításából kitűnik, hogy a tagok mind Földvárhoz, illetve Szekszárdihoz közel élő birtokos nemes megyebizottsági tagok voltak, akik könnyen megközelíthették a gyűlésezések székhelyét. A hadba indított felkelő lovas- és gyalogosszázadok állományának elemzésével; a résztvevők nevének, származási helyének, társadalmi és vagyoni helyzetének feltüntetésével a következőkben külön fejezetben számolunk be. Ugyancsak külön szólunk folytatólagosan a csapatok ruházatáról, annak elkészíttetéséről, továbbá a felszerelés és fegyverzet beszerzéséről, általában mindarról, hogy mindezekkel a problémákkal kapcsolatban a megye vezetőinek milyen intézkedéseiket kellett tennie. Az 1829-ben kiállított két felkelő csapat állománya Lovasság Az inzurgens huszárezredek az 1797. évi felkelésikor 4—6 századból (2—3 osztályból) állottak. Állományuk általában igen különböző volt, még az egészen egyforma összetételűekmél is. A 4 századból álló ezred állománya 412—599, a in