Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Hadnagy Albert- Prahács Margit: Liszt szekszárdi kapcsolatairól • 219

oda utazni, az idénről el marad s a jövő évre halasztatott. A mise egyik főpróbája a múlt héten ment végbe a budai vár plébánia templomában. A magán zenéket Bogisich Mihály és Schmidt Ferenc egyleti tagok énekelték Knahl Antal igazgatása mellett A mű melyhez csak orgona kíséret van írva tele van fenkölt szépségekkel, s Liszt géniuszának újabb bizonyítéka." Ezekből a hírekből kiderül milyen nehéz tisztázni a szekszárdi mise körül a valódi tényállást. Állandóan templomszentelésről beszélnek, mikor az már két évvel korábban megtörtént. így kerülhettek felszínre olyan határozott állítások, hogy Liszt miséje a templom felszentelése alkalmából 1870. október 2-án a szerző személyes vezényletével előadásra került.

55 Miért maradt el a szekszárdi bemutató? Erre nézve egyetlen forrásunk J. Láng „Liszt in Ungarn" c. említett tanulmányának befejező jegyzete. A szövegben először a mise szeptember 25-i, vasárnapi előadásáról szól, de a kis füzet legvégén, apróbetüs függelékben, megcáfolja ezt. Az egyházi államban történt események folyamányaként, melyekhez egy templomi ünnepély nem illene, a Szekszárd számára komponált mise bemutatását a jövő évre halasztották. A mise főpróbája szeptember 23-án volt a budai vár plébánia templomában, s hatása, ahogy ezt Pestről jelentik, a hallgatóságra rendkívüli volt.

56 Eszerint a mise szekszárdi bemutatása azért maradt el, mert az Olaszország nemzeti egységéért harcoló csapatok éppen ezekben a napokban döntő győzelmet arattak. Ennek az volt a következménye, hogy az egyházi állam elvesztette létjogosultságát. Ilyen gyászos körülmények között nem tartották volna illőnek egy egyházi örömünnep megtartását. Mi lett a következő évre ígért bemutatóval? Ez is elmaradt. Bizonyára azért, mert Liszt 1871-ben nem volt Szekszárdon. Végül is 1872-ben Jénában mutatták be a misét. Erről Liszt maga emlékezik meg Auguszhoz július 16-án írt levelében. Egy félóra múlva indul Jénába, férfikari miséjének bemutatójára — írja. Ez az a mise, aminek előadását 1870-ben Szekszárdon tervezte Augusz templomának ünnepén.

07 Ezután már nem esik több szó a szekszárdi miséről. A nem egyértelmű bőséges magyar híradásokból tényként elfogadható adat a Vártemplomban 1870. szeptember 23-án megtartott főpróba. Ezt nemcsak a Zenészeti Lapok közlése igazolja, hanem Áldor Imre cikke is, aki lelkes szavakkal számol be Liszt miséjéről. Feltételezhetjük, hogy a cikk csak az élő zene hatására születhetett. Az Augusz-levéltárban ezt a dokumentumot Liszt számára kézzel írt, német fordításban találjuk. „Áldor Imre, Pest, 2. október 1870." aláírás ugyanattól a kéztől származik.

58 Itt az eredeti magyar szöveget közöljük: „A rózsaszínű kedély az ifjúság kiváltsága, a lélek mélysége meg az agg napok vigasza, minél közelebb jut az ember a sírhoz, annál inkább retteg lefelé tekintgetni s mint télen a szabadban sétáló epedve vágyik a messze bolygó naphoz: a lélek is magasabb régiók felé kalandozik, amikor a földi dolgok gyarló és hiú voltáról egy hosszú élet tapasztalatai győzték meg. Liszt Ferencz újabb szerzeményei mind ilyen hangulatot lehelnek. A férfiú, ki művészetével világot hódított, leteszi ősz fejéről a koronát s az oltár lépcsőjére térdelve, zsolozsmákat zeng a bámuló emberiség fülébe. — Nevetség, hypocryzis, komédia, őrjöngés! kiáltják száz oldalról ellenei, mind hiába —* ő nem tágít, s gyanúsítás és vádakra művekkel felel, melyekben a vallásos ihlet a rajongásig fokozódik... A szegszárdi mise alkalmisága dacára szintén ezek közé tartozik. Minden kótája egy-egy fohász: minden sora egy-egy ima! Az orgona diskrét s inkább csak illustráló kísérete nem nyeli el a szavak és a 253