Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Ifj. Szakály Ferenc: Tolna megye 40 esztendeje a Mohácsi csata után • 5

Északkeleten Madocsa, Bölcske stb. szerepel szultáni hászként,

323 továbbá idetartoztak a vámszedő helyek, hidak, révek, vásárok, halastavak jelentősebbjei stb.

3

*

4 A többi falut és jövedelmi forrást javadalomként osztották ki a pasáknak, bégeknek, tisztviselőknek, katonáknak (pasa haszlári, sandzsakbej haszlari, ziámet, timár). A timár és záimbirtokosok állandóan változtak, áthelyezésükkel cserélték birtokaikat, és így rövid idő alatt minél nagyobb jövedelemre igyekeztek szert tenni. A munkaerő és a termelőerők védelmével keveset törődtek.

325 A balkáni államokban az uralkodó osztályt a hódítók vagy harcokban felőrölték, vagy pedig beolvadásra kényszerítették. Magyarországon azonban merőben másként alakult a helyzet, hiszen a magyar állam kisebb térre szorult ugyan, de nem szűnt meg teljesen. A nemesség a volt birtokaihoz közelfekvő várakban reménykedett sorsának jobbrafordulásában. A magyar állam és uralkodóosztály tehát eltávolodott török fennhatóság alá került jobbágyaitól, mégis elég közel maradt azonban ahhoz, hogy befolyását korlátozott mértékben éreztethesse, és főleg, hogy a parasztok által termelt javakból részesedhessen. A kettős adózás gyakorlatának elismerését azonban fegyverrel kellett kikényszerítenie. A végváriak portyái mélyen behatoltak a hódolt területre a törökök nyugtalanítása, kikémlelése és zsákmányszerzés céljából. A végvári szolgálatba állt birtokosok így közvetlenül adózásra kényszeríthették volt jobbágyaikat, mások megbízást adhattak a katonáknak az adó behajtására.

326 Hangsúlyozni kell tehát, hogy nem valamiféle lelki közösség vagy nemzeti tudat, hanem a mindenkori hadi-hatalmi helyzettől függő fegyveres kényszer hozta létre ú kettős adózás fejlődést gátló rendszerét. A hódoltsági jobbágy kétfelé adózásának rendszerét a várak hódoltsági tartományainak kialakulása méginkább megszilárdította. A kamara ugyanis bérbe vette a hódoltsági (főleg egyházi) birtokok jövedelmét tulajdonosaiktól, és azt várak ellátására fordította.

327 A vártartomány heterogén egység volt; a provizor által központilag kezelt és a katonáknak zsoldként kiosztott helységek együtteséből állt. Gyakorlatilag a vártartományhoz kell sorolnunk azokat a birtokokat is, amelyeket a végváriak adományként szereztek meg maguknak. Szigetvár „hódoltsági körzete" az 1550-es években fokozatosan alakult ki, Horváth Márk tevékenysége nyomán. Tolna megyéből először Báta adózott a várhoz.

328 Az 1556-os számadás már a várostól behajtott adó felhasználásáról tudósít. Két esztendő múlva Tolna is fejet hajtott Horváth hol fenyegetődző, hol védelmet ígérő felszólításainak.

329 1558 körül tette rá a kezét az addig Csurgóhoz adózó Szekszárdra és környékére. Szigetvár határzónája legnagyobb kiterjedésekor, a megyének Tolna magasságától délre fekvő részét adóztatta.

33

* Tolna fölött Faddnál és Dunaszentgyörgynél érintkezett egymással a szigeti és palotai vár hódolt tartománya. Thury György kapitánysága idejében Palotához szolgált a megye északi részén levő falvak zöme és a budai rsáhiébe tartozó Duna-menti vidék az említett határvonalig.

331 Csurgó vára is kiépítette a maga hatalmi körzetét Tolna megyében, annak ellenére, hogy az előbbiekhez viszonyítva nagyobb távolságra feküdt, sőt, mint láthattuk, ebben meg is előzte Szigetvárt.

332 Átmenetileg elvesztette ugyan sárközi pozícióit, de amikor Zrínyit nevezték ki Sziget kapitányává, az új parancsnok a Horváth Márk által megszerzett részeket újból Csurgónak adta.

333 Zrínyi egyben Csurgónak is ura volt, és számára nem jelentett különb54