Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)
Ifj. Szakály Ferenc: Tolna megye 40 esztendeje a Mohácsi csata után • 5
A fönt ismertetett társadalmi képlet korszakunkban a mezővárosi reformáció melegágya lett, szerkezete, belső feszültségei tették lehetővé az új vallás rendkívül gyors előretörését, majd elsöprő győzelmét. A reformáció Tolna megyei eseményei e sajátos aspektusból szintén a mezővárosok társadalmát jellemzik. A reformáció elsősorban a mezővárosokban talált hódoltsági otthon^ a parasztpolgárok között támogatókra. A Tolna megyei reformáció időrendje már többé-kevésbé tisztázott, 2 "* itt csak néhány társadalmi vonatkozását emeljük ki. Tolna városa a XVI. században az új hit legnagyobb erősségei közé tartozott. Skaricza egyenesen azt állítja róla a század végén, hogy a Fekete tengerig nem volt ennél népesebb reformált hitközség. 27 " A reformáció azonban csak lépésről lépésre tudott teret hódítani, valószínűleg éles társadalmi küzdelmek közepette. Tolnán az 1540-es évek elején tűnt fel az első reformátor, Szigeti (Zigerius, Eszéki) Imre, aki ekkor még kénytelen volt megállapítani, hogy „a bálványimádás" ereje töretlen, és a 3000 főnyi lakosságból csak néhányan hajlanak az „evangéliumi valláshoz". Három év elteltével azonban már maguk a tolnaiak hívták vissza Szigetit, bár akkor is csak a kisebbségük követhette a lutheri tanítást. Jól tükröződik ez abban, hogy a lelkipásztor híveivel együtt a városvégi templomba szorult. Működését éppen a város vezetését kézbentartó réteg ellenezte: a főbíró (consul) vezetésével arra igyekeztek — sikertelenül ugyan — rávenni a budai basát, hogy Szigetit ölesse meg, vagy legalább űzesse ki a városból. 276 Kétségtelenül a vallási újítás mögött meghúzódó társadalmi mozgalmaktól féltették hatalmukat. A tolnai reformáció győzelme az 1550-es évek elejére tehető, amikor ott a magyar reformáció két nagyhatású képviselője, Sztárai Mihály és Szegedi Kis István, működött. Az új vallás hívei a város nagytemplomának felét is megszerezték. A nép mindenünnen tódult Sztárai szenvedélytől fűtött prédikációinak meghallgatására, a prédikátor pedig fáradhatatlanul ostorozta a pápát, a misét, a szerzeteseket, gúnyolta a katolikusokat. 277 Itt írta az Alexandriai Athanáz püspökről szóló verses históriáját („Tolna városában az Duna mentében Az ezerötszázban és ötvenhétben") 27 *. Szegedi Ki. n- idejét az iskola irányítása, a tanulóifjúság nevelése kötötte le, ritkán lépett szószékre. Beszédeit mérsékeltebb hangvétel jellemezte, és így alkalmasabb volt a hitújítás következtében a nép között támadt meghasonlás kiküszöbölésére. A XVI. század közepe a nagy nyilvános hitviták kora. Tolnán Erdélyi József domonkos szerzetes vette fel a küzdelmet Sztáraiék ellen. 1553-ban hívei megbízásából Budán járt, hogy a luteránusok ellen támaszt keressen, és az egyházatyák műveivel fegyverezte fel magát. 279 A két részre osztott templom dühödt viták színhelyévé vált. Sztárai leíratta József beszédeit, és a következő napon ízekre szedte állításait. Szegedi Kis felszólítása elől a barát azzal tért ki, hogy el akarja kerülni a zűrzavart. Szegedi Kis egyáltalán nem mérsékelt hangú latin epigrammákban gúnyolta Józsefet, „a pápának ezen ritka és nők után bolonduló csatlósát". 2 * 0 A reformáció sorban meghódította a Duna-menti mezővárosokat. 21 " Hamarosan a reformáció legradikálisabb ága, az unitárizmus, a szentháromságtagadás is feltűnt. Főfészke ezen a vidéken Pécs volt. Tolnán is szerzett híveket, a mérsékeltebb irányzat uralmát azonban nem tudta megdönteni. A vallási 48
