Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Ifj. Szakály Ferenc: Tolna megye 40 esztendeje a Mohácsi csata után • 5

hogy az adatszolgáltató források egyoldalúsága következtében főleg olyan helységek búzatermelésével ismerkedhetünk meg, amelyeknek határa vagy egyáltalán nem, vagy csak igen kis mértékben volt alkalmas szántóföldi művelésre. A vizenyők, ingoványosok, mocsarak közé telepedett sárközi, és más Duna-melléki helységekben ez a művelési ág a szárazulatokra és kiemelkedő hátakra kényszerült. Persze, árvízsújtotta terület a Kapós, a Koppány és a Sárvíz mellett, a megye középső és nyugati vidékén is bőségesen akadt. Egyes falvak (pl. Kövesd, Moha) gabonatermése olyan jelentéktelen volt, hogy lakóik nem is adóztak utána Szigetvárra, hanem helyette a néhány dénáros sarlópénzt fizették.

179 A hegyes vidék sem nagyon kedvezett a búzatermelésnek, Mecseknádasd pl. földjei terméketlensége miatt időlegesen mentesült a búzatized beszolgáltatása alól.

180 A búzatermés-eredményekről a borhoz hasonlóan, ugyanazon források alapján készítettünk táblázatot.

181 Előbb azonban itt is a mértékegységek értelmezését kell elvégeznünk. Az urbáriumok köbölben vagy keresztben adják meg a „tizedet", anélkül azonban, hogy meghatároznák, melyik köbölről van szó. Holub József véleménye szerint az itt használatos köböl a 83 literes kassai köböl volt.

182 A kereszt szemhozamát ugyan nem ismerjük, az érte megváltásként fizetett összeg azonban megegyezik a köbölével (1 magyar forint). Így bármily furcsán is hangzik, a kereszt a köbölhöz közelálló szemmenyiséget rejtett magában. Ez az azonosság annál meglepőbb, mert tudjuk, hogy a török defterek által említett kereszt csak 37 liter szemet tartalmazott. A török források másik egysége, a kile 35 literrel volt azonos.

183 36