Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Szilágyi Mihály. A Tolna megyei kereskedelem története 1848-1914-ig • 267

meglehetősen nagy verseny miatt hitelt kell nyújtani vevőiknek, a hitelek az év végén jelentős mértékben duzzasztják az ún. kétes, behajthatatlan követelé­sek állományát. A szakosítási f oyamattal egyidejűeg ugrásszerűé n bővül a boltok áru­választéka. A szekszárdi Pirnitzer-bolt 1875. évi áruválasztéka főként posztó és vászonból állt, 1893. decemberében pedig már cilinder kalap, báli ing, nyak­kendő, diszgomb, lakkcipő, harisnya, szalonöltözet, illatszer, legyező, ernyő, bunda, lábzsák és egy sor más cikk karácsonyi ajánlatát szerepelteti a sajtó­ban. Ugyanilyen széles áruválasztékról tanúskodik Steiner Lipót üzlete a Di­czenty-féle házban és Kron Salamon a „nagyvendéglő szegletén"™ De nem­csak a divatárusok tesznek ki magukért, az élelmiszerkereskedők is egyre töb­bet nyújtanak. Sándor György sütő és lisztkereskedő pesti gőzmalmi és bajai dunai malmi rétesliszt mellett kétféle házi kenyeret, fonott kalácsot, luxus sü­teményeket ajánl. Friss süteményt ad napi két alkalommal, steer sütést pedig naponta háromszor vállal. A Salamon-testvérek fűszer- csemege-, bor-, ko­nyak-, rum- és teakereskedésében kapható mindennap frissen budapesti tor­más-kolbász, párizsi, füstölt nyelv, prágai és kassai sódar, debreceni paprikás szalonna és nürnbergi torma. 189 A nagykereskedelemben nem tapasztalható olyan nagymérvű szako­sodás, mint a kiskereskedelemben. A profilkialakítás nem a bolti választék szerkezetét követi, hanem inkább néhány gyár termelésének összetételéhez igazodik. Fritz Gyula vasnagykereskedésében és varrógépraktárában a követ­kező főbb cikkek találhatók meg: edény, daráló, mozsár, evőeszköz, mérleg, kályha, szerszám, fegyver, mosdókészlet, varrógép és korcsolya. 190 Ugyanilyen összetételű nagykereskedelmi raktárt vezet Stein Ignác Dombóváron, Spitzer Samu Szekszárdon és az Engelman-testvérek Bonyhádon. 191 Fischhof Károly nagykereskedő szekszárdi raktárát tarthatjuk a legvegyesebb nagykereskedés­nek, hiszen a kartonszövetek, batisztok, vásznak, ruhaszövetek és fej kendők mellett ott találhatjuk a csipkéket, hímzéseket, szalagokat, a gazdasági mag­vakat, kékkövet és a szőlőkötöző anyagokat is. 192 A magyar árukat népszerűsítő mozgalom. A magyar kormány céltudatos iparpártoló politikája eredményeként az I. világháború kitörése előtti évtizedben kifejlődik a hazai nagyipar. Külö­nösen a fogyasztási cikkeket gyártó iparágaknak kellett sokat fejlődni ahhoz, hogy a bel- és külföldi áruk fogyasztási arányán változtassanak. Gazdasági életünk félgyarmati sajátosságát jelezte az a tény, hogy a textilipari termelés nagyobbrészt félkésztermék gyanánt került külföldre. Bőrgyártásunk a belső fogyasztásnak csak 40%-át elégítette ki a századfordulón. A belkereskedelem festett pamutszövet forgalmának alig 10%-át, a gyapjúszövet forgalomnak is csak 16%-át fedezte a hazai, termelés. Még kirívóbb ez az aránytalanság a se­lyemiparban, amely egyáltalán nem termelt kikészített árut.. 193 Nyersanyagokból és félkésztermékekből jelentős volt az export, a ki­vitt termékeket pedig Ausztriában készáruvá dolgozták fel, és azt kereskedőink drága áron visszavásárolták. A XX. század első évtizedében átlagosan 800 mil­lió korona értékű osztrák áru özönlött Magyarország kereskedelmi raktáraiba. Az iparpártoló kormányintézkedések nyomán mozgalom indult a hazai ipar­ai* 323

Next

/
Thumbnails
Contents