Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Szilágyi Mihály. A Tolna megyei kereskedelem története 1848-1914-ig • 267

meglehetősen nagy verseny miatt hitelt kell nyújtani vevőiknek, a hitelek az év végén jelentős mértékben duzzasztják az ún. kétes, behajthatatlan követelések állományát. A szakosítási f oyamattal egyidejűeg ugrásszerűé n bővül a boltok áruválasztéka. A szekszárdi Pirnitzer-bolt 1875. évi áruválasztéka főként posztó és vászonból állt, 1893. decemberében pedig már cilinder kalap, báli ing, nyakkendő, diszgomb, lakkcipő, harisnya, szalonöltözet, illatszer, legyező, ernyő, bunda, lábzsák és egy sor más cikk karácsonyi ajánlatát szerepelteti a sajtóban. Ugyanilyen széles áruválasztékról tanúskodik Steiner Lipót üzlete a Diczenty-féle házban és Kron Salamon a „nagyvendéglő szegletén"™ De nemcsak a divatárusok tesznek ki magukért, az élelmiszerkereskedők is egyre többet nyújtanak. Sándor György sütő és lisztkereskedő pesti gőzmalmi és bajai dunai malmi rétesliszt mellett kétféle házi kenyeret, fonott kalácsot, luxus süteményeket ajánl. Friss süteményt ad napi két alkalommal, steer sütést pedig naponta háromszor vállal. A Salamon-testvérek fűszer- csemege-, bor-, konyak-, rum- és teakereskedésében kapható mindennap frissen budapesti tormás-kolbász, párizsi, füstölt nyelv, prágai és kassai sódar, debreceni paprikás szalonna és nürnbergi torma.

189 A nagykereskedelemben nem tapasztalható olyan nagymérvű szakosodás, mint a kiskereskedelemben. A profilkialakítás nem a bolti választék szerkezetét követi, hanem inkább néhány gyár termelésének összetételéhez igazodik. Fritz Gyula vasnagykereskedésében és varrógépraktárában a következő főbb cikkek találhatók meg: edény, daráló, mozsár, evőeszköz, mérleg, kályha, szerszám, fegyver, mosdókészlet, varrógép és korcsolya.

190 Ugyanilyen összetételű nagykereskedelmi raktárt vezet Stein Ignác Dombóváron, Spitzer Samu Szekszárdon és az Engelman-testvérek Bonyhádon.

191 Fischhof Károly nagykereskedő szekszárdi raktárát tarthatjuk a legvegyesebb nagykereskedésnek, hiszen a kartonszövetek, batisztok, vásznak, ruhaszövetek és fej kendők mellett ott találhatjuk a csipkéket, hímzéseket, szalagokat, a gazdasági magvakat, kékkövet és a szőlőkötöző anyagokat is.

192 A magyar árukat népszerűsítő mozgalom. A magyar kormány céltudatos iparpártoló politikája eredményeként az I. világháború kitörése előtti évtizedben kifejlődik a hazai nagyipar. Különösen a fogyasztási cikkeket gyártó iparágaknak kellett sokat fejlődni ahhoz, hogy a bel- és külföldi áruk fogyasztási arányán változtassanak. Gazdasági életünk félgyarmati sajátosságát jelezte az a tény, hogy a textilipari termelés nagyobbrészt félkésztermék gyanánt került külföldre. Bőrgyártásunk a belső fogyasztásnak csak 40%-át elégítette ki a századfordulón. A belkereskedelem festett pamutszövet forgalmának alig 10%-át, a gyapjúszövet forgalomnak is csak 16%-át fedezte a hazai, termelés. Még kirívóbb ez az aránytalanság a selyemiparban, amely egyáltalán nem termelt kikészített árut..

193 Nyersanyagokból és félkésztermékekből jelentős volt az export, a kivitt termékeket pedig Ausztriában készáruvá dolgozták fel, és azt kereskedőink drága áron visszavásárolták. A XX. század első évtizedében átlagosan 800 millió korona értékű osztrák áru özönlött Magyarország kereskedelmi raktáraiba. Az iparpártoló kormányintézkedések nyomán mozgalom indult a hazai iparai* 323