Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Szilágyi Mihály. A Tolna megyei kereskedelem története 1848-1914-ig • 267

Vásárok és hetipiacok. A mai értelemben vett vásárok eredete a hűbériség kezdetére vezethető vissza. Az apátsági' székhelyek és a mezővárosok megkapták a vásártartási jogot, így az eladók és a vevőik előre megbatározott helyen és időben találkozhattak. Az évszázadok folyamán nyilvánvaló lett, hogy az év melyik szakában, a hét melyik napján és melyik szent névnapján leglátogatottabb a vásár. Az ún. búcsúvásárok elsősorban a dombóvári és tamási járásban népszerűek; valamennyi július és november között: Anna, Bertalan, István, Mihály, Imre és más nevezetes névnapokon lett megtartva. „A búcsúvásárok nem ritkán az országos jelentőségével bírnak,"

70 A XIX. század közepén még legtöbb országos vásárunk kétnapos, az első napon a felhajtott állatok értékesítése, a vásár másnapján az árukirak>>3ás dominált. „Am erste Tagé ist Viehmarkt, am Zweiten Tagé Kleidermarkt.''

7

' 1348—1860-ig megyénk 17 települése rendelkezett vásártartási joggal; 14 helyiségben évi négy, két helyiségben évi három alkalommal tartottak vásárt, Szekszárdnak öt vására volt. Az említett korban 63 esetben kétnapi g. 16 esetben csupán egy napig állt a vásár. Egynapos vásárokat tartott Dombóvár, Miszia, Ozora és Szakcs. Járás helyiség Bonyhád Tevel A vásáros heü Vásározás kezdete 1782. 1841. yek főbb mutatói 1850-ber Vásárok Vásárok évi száma tartalma 4 kétnapos 3 kétnapos Tízezer lakosra jut5 vásárok száma Bonyhádi járás Dunaföld vár Paks 1703 7 4 4 kétnapos kétnapos 1,8 Földvári járás Hőgyész Kötesd Simontornya Miszia 1753 1730. 1842. 8 4 4 4 4 kétnapos kétnapos kétnapos egynapos 2.1 Hőgyészi járás Bátaszék Szekszárd Tolna 1808. 1721. 16 4 5 4 kétnapos kétnapos kétnapos 4,7 Szekszárdi járás Dombóvár Ozora Pincehely Tamási Ireg Szakcs 1770. 1770. 1703. 1795. 1507. 1800 13 4 4 4 4 3 4 egynapos egynapos kétnapos kétnapos kétnapos egynapos 3,2 Tamási járás 23 5,3 Tolna megye összesen 67 3,4 292