Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Szilágyi Mihály. A Tolna megyei kereskedelem története 1848-1914-ig • 267

keltetik azt a tényt, hogy a XIX. század derekán a lakosság túlnyomó része még önellátó és csupán a jelentősebb iparos és kereskedő településekben szá­mottevő a húsforgalom. Érdemes felfigyelni a 120 évvel ezelőtt bonyolított húsforgalom fajtánkénti összetételére is. A birka- és kecskehús kereskedelmi forgalma ötszöröse a sertéshúsénak, és még feltűnőbb a marhahús részaránya, amely közel 80%-át képezi az összes húsforgalomnak. Napjainkban a kereslet és kínálat egyensúlya melet a húsbolti forgalom alig 1%-a kerül ki birkahús­ból, a marhahús részaránya 39%, amiből az következik, hogy a sertéshús adja a forgalom 60%-át. Megyénk gabonakereskedelme sok visszaeséssel tarkítva fejlődik. A mezőgazdasági terméseredmények bizonytalansága nem teszi lehetővé a gabona­kereskedelem fejlődésének folytonosságát. Példaként említem meg, hogy az 1863. évi inség, után, amikor vetőmagra is alig telt és a készletek kifogytak, az 1864. évi bő termés a gazdák nyakán maradt, vagy csak krajcárokért tud­ták eladni a felvásárló kereskedőknek. Az időjárás változékonyságából eredő terméseredmények a gabona­kereskedők számában is évről-évre változást idézett elő. Kevesen gazdagodtak és sokan menteik tönkre. A babonakereskedők fluktuációját képtelenség nyomon követni. Számszerűen nem is lehet megállapítani a gabonakereskedőket, mivel felvásárlási és értékesítő tevékenységük más termékekhez, főként a gyapjúhoz kapcsolódott. _ A gabona és a gyapjú felvásárlás együttes gyakorlása az 1850-es évek elterjedt módszere. Az esetek nagy részében a felvásárlókereskedők a mező­gazdasági termékek forgalmától teljesen elütő bolti tevékenységet is folytattak. 1851-ben Tolna megye 53 gabonakereskedőjéből negyvenen boltot is fenntar­tottak. Az áttekintés megkönnyítésére külön táblázatba foglalom azokat a ke­reskedőket, akik felvásárlással egybekötött bolti tevékenységet folytattak. Felvásárlást folytató boltosok száma Kerület összesen ebből gyapjú gabona dombóvári 39 31 20 simontornyai 13 4 8 földvári 32 5 18 összesen: 84 40 46 A szekszárdi kerületben a mezőgazdasági termékek felvásárlása a bolti tevékenységtől független, a bonyhádi adatok hiányoznak, de a peres anyagok alapján feltételezhető, hogy szép számmal lehettek a kettős profilú kereskedel­mi vállalkozások. 53 Felmerülhet az a kérdés, hogy milyen profilú boltok voltak azok ke­zében, akik gabonát, gyapjút vagy éppen gabonát és gyapjút együttesen; is fel­vásároltak. A táblázatban szereplő 84 felvásárló közül 65-nek vegyesáru bolt­ja, 14-nek rőfösboltja, 5-nek liszt, vas, illetve bőrösboltja van. A boltosok egy­része az üzleti jövedelmet nem annyira az árukészlet bővítésére és a bolti be­rendezés korszerűsítésére fordítják, hanem más területen fektetik be. Gyakori a szántóföld és szőlő vásárlás. Egyesek bérházépítéssel kísérleteznek, a bérbe­adott lakásból remélnek folyamatos jövedelmet. 284

Next

/
Thumbnails
Contents