Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Szilágyi Mihály. A Tolna megyei kereskedelem története 1848-1914-ig • 267

ság előtt letett vagyonfeltáró esküre alapozzanak döntésükben. Még a kielégítési sorrendet is a csődtörvényszék mellőzésével kívánják maguk között megállapítani.

44 Az a tény, hogy időnként a kereskedők kétharmadának több az adóssága, mint bolti árukészlete, még nem jelenti azt, hogy a kereskedőnek meg kell buknia, hiszen a „pangó kereskedelmi viszonyok tágultával, az életrevaló kevés szerencse mellett is megmaradt, de a hitelezőknek belátóknak kell lenni saját érdekből is".''

3 A bukott kereskedő boltjának zárvatartása a hitelezőknek mindenképpen veszteséget okoz, ezért rendszerint kifejtik a bíróság előtt, hogy az egyezség elfogadására a csődper hosszadalmas volta és a perköltségektől való szabadulás reménye késztette őket. Előfordult olyan eset is, amikor az ügy bonyodalmas volta riasztotta el a hitelezőket a per továbbvitelében. Igen frappáns példát szolgáltat a Bölcskey Benjámin dunaföldvári nagybirtokos, terménykereskedő ellen nyitott csőd. Ingatlanát 118 ezerre, ingóságait és kintlevőségeit 22 ezer forintra becsülte a bíróság, ami a kereskedők peres anyagában feltűnően nagy vagyonnak számít; az adósság 12 ezer forinttal kevesebb. A csődpert — a hitelezők egyezkedése nyomán megszüntetik, t. i. a hitelezők reménytelennek látják követelésük árverés útján való kielégítését. A per kimenetelét az tette homályossá, hogy a dunaföldvári Bölcskey Benjámin nem egyedül, hanem Pesten lakó Adolf fivérével közösen vitte a termény üzletet. Birtokuk Fejér megyében feküdt, a terménykereskedés pedig nem dunaföldvári, hanem pesti telephellyel volt bejegyezve. A fizetésképtelenségre alapozott csődpert Bölcskey a Tolna megyei törvényszéknél nyittatta meg, amely az ügy zavarosságát felismerve áttette a pesti törvényszéknek. Az 1868. évi L IV. t. c. 45 §-a ugyanis azt írja elő, hogy csődügyekben a kereskedők és az ún. közkereseti társaságok felett az a megyei törvényszék illetékes bíráskodni, ahol a csőd alá kerültek kereskedelmi telepe van. A Bölcskey-fivérek 1868. július 8-án kötött társasági szerződésükkel 1869-ben elérhették, hogy Tolna és Fejér megyék után a pesti törvényszékhez került ügyük, amely végül is abszolválta őket.

46 A kereskedőtársadalom mérlegre tette a csődper kimenetelének esélyeit. Ritkán tört lándzsát a vagyonbukottként kezelt kereskedőpartner felszámolása mellett, többnyire a kiegyezés lehetőségeit kutatta s azon fáradozott, hogy ne elveszítsen, hanem megtartson egy-egy vevőt. Talpraállásához további pénz és áruhiteleket nyújtott, sőt korábbi adósságának törlesztésére többéves haladékot nyújtott." Ebben az igyekezetben nem lehet különbséget tenni a távoli gyárosok, pl. a berlini Goldberger, a bécsi Hirschfeld, a pesti Goldberger Sámuel, Hirsch Simon, a Singer-cég, a bonyhádi Krausz Lipót, a szekszárdi Berger Simon és Gutter Ágoston között.''

3 Elképzelhető, hogy milyen erős kötelékek fűzték össze a szállítókat és vevőket, ha Hofbauer Lipót tolnai boltos perében a meghirdetéstől számított egy hónapon belül a különböző városokból való 93 hitelező teljes egyetértésben kiegyezett az adóssal. Ugyanez a Hofbauer viszont — hitelezői mivoltában — teljes bizalommal kezelte saját adós-vevőit, a pécsi, budai, temesvári, grazi és zürichi ügyfeleket.

49 281