Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)
Ifj. Szakály Ferenc: Tolna megye 40 esztendeje a Mohácsi csata után • 5
Istvánffy írja, hogy Pécs elfoglalása után a menekülő lakosokat Werbőczy emberei rabolták ki. lu A katonák meghallgatták ugyan Tinódi versbe foglalt intelmeit: „Gonoszul az másét ti el se húzjátok, Az szegin községöt ne nyomorgassátok". M de egyáltalán nem tartották magukat hozzá. Werbőczy és Váraljay vitáját az 1543-as hadjárat döntötte el. Siklóst július 7-én, Pécset, amelyet a püspök sorsára hagyott, július 20-án foglalták el a törökök. Ezt követően a török sereg balszárnyán haladó Ahmed pasának megadta magát Szász és Maré vára. 113 A török sereg Szekszárdnál egyesült, majd Anya vár felé vonult tovább. Ennek a várnak a védői azonban nem voltak hajlandók felszólításra megadni magukat, ezért Rusztem nagyvezér helyszíni szemle után úgy döntött, hogy nem fecsérli idejét a jelentéktelen vár alatt. Az anya váriak nem sokáig örülhettek szerencséjüknek. 116 Alig néhány nap múlva Rusztem az esztergomi táborból visszaküldte Kászim mohácsi béget, Szekszárd elfoglalóját, Werbőczy nagy ellenfelét, aki ostrommal bevette a várat. 117 Az 1543-as török hadjárat eredményeként Tolna megyét már három oldalról ölelte körül a hódoltság. Dél felől széles hódoltsági sáv szigetelte el a királyi Magyarországtól, északról pedig az 1543. szeptember 3-án elfoglalt Székesfehérvár török őrsége fenyegette. A helyzet azonban még nem volt teljesen kilátástalan. A baranyai török végekkel Döbrököz (az 1543. októberi pozsonyi tanácskozás megerősítését rendelte el 118 ), Székesfehérvárral pedig Tamási, Ozora, Simontornya nézett farkasszemet. Az északi védőláncból, eléggé érthetetlen módon, csak a legnyugatibb Koppány jutott török kézre. 119 A következő év elején a budai pasa indított támadást. Valószínűleg ezt megelőzően zajlott le Ozora sikertelen ostroma, talán a fehérvári bég önálló kezdeményezéseként. Ozora ekkor még a Török család birtokában volt. A támadást leíró Martonfalvai szerint a törökök annyira megtörték a falait, hogy eleste már csak napok kérdése volt. Ozorát a magyarok ügyes diverzióval mentették meg: Martonfalvai a pápai és devecseri katonákkal, Horváth Márk a rábaközi hajdúkkal rajtaütött Székesfehérváron, hogy az ostromlókat elvonja Ozora alól. Elfoglalták és felégették a külváros egyik részét, mire a török sereg abbahagyta a várvívást, és sietve visszatért a fontosabb Fehérvár védelmére. 120 A budai pasa támadásának célja az elmúlt évi hadjárat eredményeinek biztosítása volt. Természetesen a Tolna megyei várakra is sor került, hiszen azok állandó fenyegetést jelentettek Pécs és Fehérvár hátában. Döbrököz elfoglalását négy év múlva így beszélte el Mehemed pasa az ismeretlen levélírónak: Werbőczy István 1541-ben Budán állítólag a szultánnak ígérte Döbröközt, Imre fia azonban ahelyett, hogy az ígéretet teljesítette volna, „mengiárást német királhoz álla mind wárastul, és onnan nag sok kárt tewt az cházár zolgáinak". Végül a pasa maga vonult ellene nagy haddal és ágyúkkal, és nagy veszteségek árán foglalta el azt. 121 Ekkor eshetett el Ozora, Simontornya és Tamási is, ezekről azonban az elfoglalás puszta tényén kívül semmit sem tudunk. 122 26
