Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Hadnagy Albert- Prahács Margit: Liszt szekszárdi kapcsolatairól • 219

Liebig, a bajor Tudományos Akadémia elnöke, a vegytan minden ágában korszakalkotó tudós. Augusz valóban jó társaságot választott ki nagy barátjának. Sajnálatos, hogy egyikük sem jöhetett el a szekszárdi találkozóra. Liebig bárót súlyos betegsége gátolta az utazásban, kimentő levélben adja tudtul Augusznak lemondását. Kaulbach visszautasító levele kissé bizarrnak tűnik fel előttünk, mert egész furcsa elképzelései voltak a magyar urak életéről. Neki ugyanis — ahogy írja — csodálatos dolgokat beszéltek Magyarországról, ahol a nemesség ési a főnemesség, Kelet és Nyugat minden élvezetében részes. Délelőtt Humboldt kosmosával foglalkoznak, délben Ruhmor báró szakácsművészetét tanulmányozzák, délután Liszt, az Apolló Muisagete ragadja őket szinfonikusJ költeményeinek szféráiba, hogy azután szép csendes éjszakán felolvadjanak a keringő ütemeibe. Attól tart, hogy egy ilyen országban nem találná meg a helyét. Augusz olyan mulatságosnak találta Kaulbach levelét, hogy elküldte Lisztnek, olvassa el. A levél kivonatát Liszt továbbítja Wittgenstein hercegnének. Ugy látszik mindhárman jól szórakoztak Kaulbach fellengős — ahogy Liszt írja „lettre drolatique " stílusán.

38 Liszt valóban megérkezett Szekszárdra. Hosszabb időre jött, de azt talán nem gondolta, hogy ez a hosszabb idő több, mint három hónapig, 1870. júJius 31-től november 16-ig fog tartaná. Ennek okát különösen az 1870-es porosz —francia háborúban kell keresnünk. liszt ugyanis el akart zárkózni egy olyan (eseménytől, amely mélyen sértette franeiaibarát és III. Napóleon iránti érzelmeit. Neki mint világhírű közéleti személyiségnek állást kellett volna foglalnia, így leghelyesebb volt távol tartani magát a háborús Németországtól. Már emiatt sem találhatott volna megfelelőbb helyet, a csendes kis magyar vidéki városnál, hűséges barátja vendégszerető házában, aki francia rokonszenvében is osztozott. Egykarú tudósítások részletesen beszámolnak Liszt látogatásáról, de keveset foglalkoznak a Liszt által emlegetett szekszárdi zenei napok és hangversenyek lefolyásával. Errevonatkozóan fő forrásunk az Augusz levéltárban található „Deutsch—Ungarische Monatschrift" kis különlenyomata. A Pozsonyban megjelenő, erősen németbarát folyóirat 1870. szeptember ós októberi számában két részletben közli Július Láng „Franz Liszt in Ungarn" c. három fejezetből álló tanulmányát. Ez ebben a különlenyomatban a szerző neve nélkül jelent meg.

37 A három fejezetnek, a következő címet adhatnánk: 1. Liszt Magyarországon, 2. Liszt Weimarban, 3. Liszt Szekszárdon. A szerző nevét magától Liszttől tudjuk meg, laki egy levelében megköszöni Július Láng bécsi újságíró-szerkesztőnek „Franz Liszt in Ungarn"' c. tanulmányának megküldését. Tetszésének ad kifejezést, hegy kiemeli Liszt erős magyar érzését, és weimari kapcsolatainak állandóságát.

38 Minket itt elsősorban a Szekszárdról szóló, harmadik fejezet érdekel. Mondanivalójában nagyrészt Sipos Antal „Weimar és Szeg szórd'" c. cikkére hagyatkozik: adatai ós tartalma mind erre utalnak. „Liszt Szekszárdon folytatja nagy művét, amit 'Weimarban olyan sikerrel elkezdett. A weimari iskola Szekszárdra költözött és báró Augusz Antal az, kinek vendégszerető házánál a művészet és a legnagyobb zeneművész ily megtiszteltetésben részesül. A lelkesült és nagyműveltségű háziúr egy egész kastélyt bocsátott Liszt rendelkezése alá, s mint egykor Weimarba, úgy jönnek ide seregestül a tanítványok, jó barátoki éa a nagy magyar művész tisztelői a világ minden részéről."

3

' Eddig a Sipos—J. Lang-féle tudósítás. A szekszárdi doku248