Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Hadnagy Albert- Prahács Margit: Liszt szekszárdi kapcsolatairól • 219

adások, hangversenyek iránt különösen szembetűnik, de emellett nem feledkezik meg a múzeumok, kép- és könyvtárak, szociális intézmények látogatásáról, a nyugati ipar és mezőgazdaság behatóbb tanulmányozásáról. Kellemes hanggal párosult veleszületett muzikalitása arra indítja, hogy az énekművészetben komoly képzettséget is szerezzen. Erre vonatkozóan értékes adatokat találunk Bezerédj István életrajzában.

1 Augusz gyakori vendége Bezerédj hidjai kúriájának, amelynek úrnője a kiváló szellemi és zenei képességű Bezerédj Amália, a legelső magyar gyermekdalkönyv, a „Flóri könyve" szerzője. A korabeli nőnevelés nagy súlyt fektet a nyelvek tudására. Bezerédjné négy nyelven beszél és ír, jól zongorázik, hárfázik, énekel, novellákat és költeményeket ír. Akkor a legboldogabb, ha fortepianója mellé ülhet és szűkebb baráti körének, köztük a fiatal Augusz Antalnak játszhat. Ilyenkor vége-hossza nincs a muzsikálásnak. Auguszhoz különösen közel áll Schubert dalköltészete. Erre szerencsés véletlen folytán éppen Schubert közismert rajongója — később liszt barátja — Franz Schober* hívja fel a figyelmét. Schober költő, színész, festő, muzsikus, mecénás, mind egy személyben. A 30-as években Festetics Leó vendége Tolnán. Nagyszerűen érzi magát Magyarországon, de különösen Hídján, a Bezerédj-házaspár és zeneszerető környezetük társaságában. A fiatal Augusz még nála is otthonosabb a magyar biedermeier e híres kis szellemi központjában, ahol már a zenei képességei miatt is a legszívesebben látott vendégek közé tartozik. Augusz 1843-ban, — akkor már Tolna megye alispánja — feleségül vette az osztrák származású Schwab Klárát. így olyan családba került, amely még jobban elősegítette a sokoldalú szellemi érdeklődésének kibontakozását. Az új családi környezetből százszámra érkező levelek oly érdekes módon számolnak be a nyugat-európai szellemi élet minden számottevő eseményéről és intézményéről, hogy olvasásuk még ma is nagy élvezetet nyújt. A mindvégig harmonikus házasság egyik legbiztosabb alapja Augusz Antal és Schwab Klára tehetsége és zenerajongása. Amikor Augusz távol van otthonától sűrűn írja leveleit, s ezekben sohasem hiányoznak a zenei beszámolók. így tudjuk meg, hogy Klára egyben férjének zongorakísérője is volt. „Ma megvettem Camocns énekét a Dom Sebestiánból, s otthon majd betanulom, hogy az én kedves Micikém majd zongorán kísérhessen".

3 — írja Augusz Pestről, 1847. július 2-án. Bár nem tartozik e tanulmány keretébe, de egyéniségének jellemzésére megemlítjük, hogy Augusz, mint vármegyei főjegyző, majd alispán (1843—1848) igen hatásos tevékenységet fejtett ki egyes társadalmi problémák megoldásában. Lelkesen munkálkodott az óvodaügy, az iskoláztatás fejlesztésén, és a vármegyei rabok helyzetének javításán. Ifjú korában és alispánságának első szakaszában Tolna megye híres reformnemzedékéhez tartozott. Európai körútjai során szerzett gazdag tapasztalatai és széles látóköre valóban hivatottá tették őt arra, hogy ennek a reformnemzedéknek — a Bezerédj ékkel, Perczelekkel, Csapókkal együtt — a vezére legyen. Az 1848—49. évi polgári forradalomban és szabadságharcban, valamint az abszolutizmus alatti szereplése sok ellentmondást rejt magában, a császártól birodalmi bárói rangot kap. Mindez azonban nem érintheti Augusz Antal kétségbevonhatatlan, mindenkor maradandó érdemét, a magyar zenei élet fellendítésében. Kiváló tulajdonságai révén egyrészt Szekszárdot értékes és feledhetetlen kapcsolatba hozta Liszt Ferenc személyével, másrészt döntő szerepet játszott Lisztnek Magyarországra raló visszatérésében. Ebben a visszatérésben teljesedett ki Liszt nyílt magyar színvallása ós hazája iránti töretlen hűsége. 220