Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Grósz József: A kőszénbányászat alakulása Tolna megyében az első világháború kitöréséig • 167

A bérük természetesen továbbra is alacsonyabb volt a férfiakénál. A bányavidéken az átlagbérek a következőképpen alakultak:

279 Év férfi nő gyermek fillér fillér fiUér 1905 226 110 80 1906 255,3 106 90 1907 252 120 100 1908 230,7 118,9 110 1911 304,7 111,9 116,7 A fentiekből kitűnik, hogy a gyermekek bére volt a legalacsonyabb. Azonban 1911-ben a gyermekmunka — legalábbis az átlagbér ezt igazolja — a női munkánál fontosabb a vállalkozók számára. 1911-re a bérek valamelyest emelkedtek ugyan, azonban az élelmiszerek drágulása gyorsabb ütemű volt. A fontosabb élelmiszerek árai 1901-et 100nak véve 1913-ra a következőképpen alakultak:** Élelmiszer Kenyér Zsír Marhahús Burgonya Figyelembe kell azonban venni, hogy a bányamunkások keresetét a bérlevonások tetemesen megcsappantották. Így bérfizetések napján alig kaptak valamit kézhez. Szemléltetésül idézzünk egy havi bérelszámolást is:

281 A levonások tételei: 1911. ápr. (31 teljesített műszak) Társpénztári járulék Büntetés Zenealap Anyag (szerszám, olaj) Világítás (lámpa) Előleg Élelmiszerek Hús és bányakocsma Lakás és fűtés 1901 1913 1901-et 100-nak kg/fill. kg/fill. véve 1913-ban 26 35 135 118 176 149 158 218 138 6 9 150 Kor. fill 3 72 __ 31 — 40 1 54 45 44 7 66 1 50 60 57 no — Levonás összesen: Bér összesen: Kifizetett bér: 1 43 A munkás tehát abba a helyzetbe került, hogy kénytelen volt bányabeli munkája után más, alkalmi jellegű munkát is vállalni. Ez a nyári mezőgazdasági munkák dandárja idején sikerrel is kecsegtetett, azonban a többi évszakban ez a keresetforrás bedugult. így a munkás kénytelen volt élni a bányaigazgatóság által nyújtott lehetőségekkel. Ilyen „lehetőség" volt a túlműszakok tartása, az ún. duplázás, vagy a bányabeli munka elvégzése után 210