Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Grósz József: A kőszénbányászat alakulása Tolna megyében az első világháború kitöréséig • 167

mányoki és szászvári üzemek az esztergomi szénbányákkal egyetemben fedezték, sőt 1848 elejétől kezdve e szénszükséglet jórészét a nagymányoki és környező bányák adták.

22 E szén most már nem a farkasároki szén, hanem liaszkorú feketeszén volt, melynek kitermelése már bizonyos korszerű aknamélyítést is kívánt. Arról nincs tudomásunk, hogy Nagymányokon folytattak-e aknaművelést, azonban Szászváron 1840-ben aknát kezdtek mélyíteni, a Szentháromság aknát (a mai Alkotmány-akna).

23 A szenet szekerekkel szállították Tolnára a Dunához, mely ekkor közvetlenül a város alatt folyt. A bányaművelésre azonban káros hatással volt, hogy a Duna új medret vájt magának, melynek következtében a bányák és a Duna közötti közlekedés nehézségekbe ütközött, és a bányák ezt a piacukat kénytelenek voltak átmenetileg feladni.

M Az említett időszak termelési adatait csak hézagosan ismerjük, ebben azonban szerepet játszik az is, hogy a bányák termelésüket meg-megszakították. Az említett időszakban a termelés a következőképpen alakult: Év 1809 1810 1811 1812 1813 1814 1817 1818 1819 1820 1821 1822 1823 1824 1825 1826 1827 1828 1829 1836 1837 1838 1839 1840 1841 1842 1843 1844 Váralja 110 q 831 q 243 q 849 q 3097 q 1003 q 7 q 101 q 595 q 185 q 3301 q 72 q 1553 q 55 q összesen: 11114 q Máza Szászvár Nagymányok ossz. 110 q 831 q 243 q 849 q 3097 q 1003 q 10359 q 16171 q 19183 q 15150 q 10378 q 15512 q 11060 q 15897 q 18270 q 35459 q 15060 q 21466 q 14213 q 7396 q 20836 q 12041 q 17605 q 15044 q 8735 q 11435 q 19401 q 55 q

a 336762 q 10352 q 16070 q 18583 q 14965 q 10378 q 15512 q 11060 q 15897 q 18270 q 35459 q 15060 q 21466 q 14213 q 7004 q 20836 q 12041 q 17605 q 13649 q 5434 q 11363 q 17848 q 392 q 1398 q 323070 q 2578 q A fentiekből nyilvánvaló, hogy a szénterület legjelentősebb üzeme a Baranya vármegyéhez tartozó szászvári bánya volt, hiszen számottevő termelést csak ez mutatott fel. Azonban meggondolandó, hogy a Kolb-féle társulat 1817-től nemcsak a szászvári, hanem a váraljai és a nagymányoki bányákat is 173