Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Bánkúti Imre: Tolna megye a Rákóczi-szabadságharcban • 87

ság miatt összeütközés is támadt Balogh Ádám és Szekeres közt, akinek a tevékenységével Eszterházy sem volt megelégedve, „mert miatta hét-nyolcz labancz Csókakőhöz, Simontornyához, Paxhoz, valamely felé kedve tartja, bátran eljár.. " Szekeresnek meg kellett volna akadályozni, hogy a budai rácok élelmet vigyenek be Székesfehérvárra, ehelyett a császári csapatok őt lepték meg, az ostromzároló csapatokat szétverték, s egy rác lovascsapat Simontornya elá nyomult. Az őrség azonban lest vetett nekik, s a várkapuhoz vezető hosszú hídra csalták őket, amelynek lábait előzőleg befűrészelték. Az ellenség nagy része az összeomló híd alatt, vagy a mocsárban lelte halálát.

30

* Balogh Ádám 1708 első hónapjaiban résztvett abban az akcióban, amelyet Eszterházy Dániel vezetett déli irányban. 1708 márciusában Eszterházy Antal utasította „Dániel urat", hogy Balogh Ádám, Kisfaludy László, Bottyán János lovasezereivel, Fodor László egy batalionnal és Domokos Ferenc egész gyalogezerével, a siófoki és hídvégi gyalogsággal foglalja el Pécset (de nyomatékosan figyelmezteti, hogy a Sándor László és Zana György alatt történt 1704-i esetek feltétlenül elkerülendők), azután pedig Siklós és Szigetvár ellen is intézzen támadást. Balogh és Kisfaludy ezeré az akció után Tolna és Baranya megyékben maradjon, de Eszterházy Dánielnek tisztázni kellett a két megye Balogh ellen beadott panaszát, viszont Balogh is kifogásolta, hogy a megyék nem teljesítik hadállítási és hadellátási kötelezettségüket.

307 Ezrede április—júniusban kapott posztót, mégpedig külön a tisztikar: az óbester 5, az oberst-lajdinant 4, az oberst-vocht-majster 3 rőf selyemposztót, a 10 főhadnagy lejenként 2—2 rőf selyemposztót, a 10 vicehadnagy és a 10 zászlótartó fejenként 2—2 rőf fajlondisposztót kapott. A regiment 1538 rőf mundirposztót és 288 abatakarót (szintén ruhakészítés céljára) vett át.

308 1708 júniusban még úgy látszott, hogy a német nem fog Dunántúlon támadólag fellépni, Eszterházy Antal is ezt közölte Horváth Ferenc simontornyai kapitánnyal.

309 De azután jött a szerencsétlen trencséni vereség, s a császári hadvezetés felújította az előző évi koncentrált támadás tervét. Heister Győr—Székesfehérvár felől, a fegyverbehívott végvári rác katonaság pedig dél felől támadott volna. A kombinált támadás célja nyilván az volt, hogy Simontornya elfoglalásával a dunántúli kuruc várakat és csapatokat végleg elszigetelje és mintegy hátulról göngyölítse fel. Simontornya stratégiai helyzete ekkor különben is megromlott már, mert 1708 őszén Eszterházy Antal végleg feladta a földvári sáncokat, amelyeket nyomban császári őrség szállt meg. így a Dunán is szabadon közlekedhettek fel s alá a császári sajkák. Grajner Antal 1708 augusztus elején jelentette Eszterházynak, hogy Kreutz tábornok alatt 5000 rác készül támadásra és az új pécsi sáncban gyülekeznek. Eszterházy, bár eleinte nem hitte el az ellenség nagy számát, augusztus második felében megtette a szükséges intézkedéseket. Grajnernek meghagyta, hogy ha „obsidioja történne, heroice (hősiesen) viselje magát, bentlevőket animálja (lelkesítse)." 12-én visszahívta a Csornára irányított Balogh Ádámot, s megparacsolta neki, hogy a saját, valamint Szekeres István lovas ezerét és Eszterházy dragonyos regimentjét, Somogyi Á.dám lovasezerét maga mellé vegye s siessen Simontornyára. A tábornok még Bezerédi Imrével is számolt, ő azonban ekkor már megegyezett a császáriakkal az átállásról. így a Simontornya környéki katonai akció irányítása egyedül Balogh Ádámra hárult. Eszterházy ezenkívül utasította Grajner Antalt, hogy mindenben engedelmeskedjék Baloghnak, s a simontornyai két lovassereget is engedje át neki. Ugyan10 Tanulmányok Tolna megye történetéből 145